Adam Sandler pályafutása során soha nem lépett be Középfölde világába, ám egy időben mégis egy Tolkien-léptékű fantasyfilm főszereplőjeként számolt vele Hollywood, amikor a Candy Land társasjáték mozis adaptációja a Gyűrűk Ura méltó kihívójának szerepében tűnt fel.

A színész, aki elsősorban vígjátéki kasszasikereivel vált ismertté olyan filmek révén, mint a Tök alsó, az 50 első randi vagy a Happy, a flúgos golfos, több mint három évtizede van jelen az iparágban, ugyanakkor mindmáig nem vált egyetlen nagy franchise arcává sem, pedig 2012 körül rövid időre úgy tűnt, hogy ez megváltozhat.

A Candy Land

A Candy Land 1949-ben került a boltokba, és az évtizedek során generációk számára jelentette az első találkozást a társasjátékok világával, hiszen a játékosok egy édességekkel teli fantáziabirodalmon haladnak keresztül a Cukorvár felé, miközben olyan figurákkal találkoznak, mint az enyhén keserű Lord Licorice vagy az elbűvölően kedves Princess Lolly.

A játék egyszerű szabályai mögött egy színes, álomszerű univerzum húzódik, amely első pillantásra távol áll a monumentális fantasy eposzoktól, Hollywood azonban évtizedek óta kutatja azokat az ismert márkákat, amelyekből újabb nagyszabású mozis univerzumot építhet.

Érdekes projekt lehetett volna

2009-ben a Universal Pictures jelentette be, hogy mozifilm készül a Candy Land alapján, a forgatókönyvet az a Etan Cohen írta volna, aki a Trópusi vihar társírójaként szerzett hírnevet, a rendezői székbe pedig Kevin Lima ült volna. Két évvel később Jonathan Aibel és Glenn Berger vette át a projektet, és merész irányba fordították a koncepciót, amikor a filmet úgy jellemezték, mint „Gyűrűk Ura, csak éppen egy édességekből álló világban”.

A korábban kifejezetten kisgyermekeknek szánt társasjátékból hirtelen olyan epikus kaland lett volna, amely „valódi humort, valódi akciót és valódi érzelmi téteket” ígért, ezzel pedig a stúdió egyértelműen a fantasyfilmek élvonalát célozta meg – írja a CBR.

Sandler szerepe a filmben

2012-ben a projekt a Columbia Pictureshez került, ahol Adam Sandler és produkciós cége, a Happy Madison is csatlakozott hozzá, Robert Smigel közreműködésével, így a film egyszerre ígért családi vígjátékot és látványos fantasykalandot. A koncepció szerint a gumicukor-katonák és az édességbirodalom sötét ura akár Tolkien orkjaként és Szauronjaként is működhetett volna, miközben Sandler egy valószínűtlen hőst alakított volna ebben a cukormázas eposzban.

A lendületet azonban 2014-ben megtörte egy jogi vita, amikor a Landmark Entertainment Group pert indított arra hivatkozva, hogy a film túlzottan merít az 1984-es vizuális terveikből, és jogdíjat követeltek, ami hosszú időre bizonytalanságba taszította az adaptáció sorsát. A jogi huzavona végül ellehetetlenítette a gyártást, a projektet pedig leállították, így a nagyszabású fantasy soha nem jutott el a forgatásig.

Sandler így sem lehet szomorú

Bár első hallásra abszurdnak tűnhetett, hogy egy egykori Saturday Night Live-komikus egy társasjáték-adaptációval kívánja felvenni a versenyt Tolkien örökségével, az ötlet mögött mégis volt némi racionalitás, hiszen a Candy Land eleve rendelkezett saját mitológiával, emlékezetes karakterekkel és vizuálisan gazdag helyszínekkel.

Emellett a társasjáték-adaptációk korábban is képesek voltak meglepetést okozni, gondoljunk csak a kultikussá vált Clue-ra vagy a Dungeons and Dragons Betyárbecsület című filmre, amelyek humorral és szívvel közelítettek az alapanyaghoz.

Sandler pályája azt is bizonyította, hogy a harsány humor mögött képes érzelmi mélységet is megmutatni, hiszen a Távkapcs fináléja sok néző számára váratlanul megható pillanatokat hozott, miközben az 50 első randi zárójelenete máig emlékezetes maradt.

Ha a Candy Land hasonló egyensúlyt teremtett volna a humor, a látvány és az érzelmi tartalom között, akkor valóban több lehetett volna puszta gegnél, és akár egy saját hangú fantasyvilág alapjait is lefektethette volna.

Végső soron nem az volt a legnagyobb hiba, hogy a Candy Landet a következő Gyűrűk Uraként próbálták pozicionálni, hanem az, hogy ugyanazon a pályán akarták legyőzni Tolkien művét, ahelyett hogy önálló irányt szabtak volna neki. Középfölde kőbe vésett mítosz maradt, az édességbirodalom pedig soha nem lépett ki a játéktábla keretei közül, így Adam Sandler nagyszabású fantasykalandja végül csupán Hollywood egyik meg nem valósult, ambiciózus terve maradt.