A közel négyezer négyzetkilométer kiterjedésű A23a jelű jégtömb, amely összesen 39 évig volt mozgásban, az elmúlt napokban véglegesen elakadt a szigettől mintegy 70 kilométerre délnyugatra. A hatalmas jéghegy tavaly decemberben kezdett lassan a távoli brit fennhatóságú sziget felé sodródni, ami aggodalmat váltott ki a szakértők körében.

Dél-Georgia szigetén pingvinek és fókák milliói élnek, a kutatók pedig attól tartottak, hogy ha a gigantikus jégtömb közvetlenül a partnak ütközik, az állatok nem juthatnak ki a tengerre táplálkozni, ami tömeges pusztulásukat okozhatná. A Brit Antarktiszi Kutatóközpont mérései szerint azonban szerencsére nem következett be ez a végzetes forgatókönyv.

A szakemberek most arra számítanak, hogy a megfeneklett jéghegy fokozatosan darabokra törik majd, emiatt azonban a halászok aggódnak, hogy a nagyobb jégdarabok akadályozhatják a hajózást a térségben, számolt be róla az AFP francia hírügynökség.

Tápanyagbomba a tengerben

A jéghegy szétesése ugyanakkor pozitív hatással is járhat, hiszen méréseik szerint a jégben hatalmas mennyiségű tápanyag rejtőzik, ami a vízi élővilág felvirágzását eredményezheti. „Olyan ez, mintha egy élelmiszerbombát dobnánk egy üres sivatag közepébe”, fogalmazta meg szemléletesen Nadine Johnston kutató a BBC brit közszolgálati médiának.

A gigantikus jéghegy története 1986-ban kezdődött, amikor leszakadt az antarktiszi jégmezőről. Ezután több mint három évtizedig egy helyben maradt, mielőtt 2020-ban elindult volna észak felé. Útja során többször megtorpant és megpördült, míg idén februárban hirtelen felgyorsult és napi 30 kilométert is megtett.