A magyar lakosság már lazítana, de még nem látja a járvány végét
Az Ipsos Covid-19 kutatássorozatának januári felmérése alapján a magyar lakosság bár még mindig ügyel a kézmosásra, a fertőtlenítésre és a maszkhasználatra, úgy tűnik, a magyarok általános fegyelme némiképp lazult.
MTI/Balogh Zoltán 
A vakcinák érkezése többnyire az idősebb korosztályt mozgatja meg, az oltási hajlandóság ugyanis a magyar nyugdíjasok körében a legmagasabb, ennek okán pedig a regisztráció is az idősebb korosztály esetében népszerűbb. A tavaly nyáron végzett közvélemény-kutatás eredményeihez képest a felnőtt magyar lakosság most nem azonnal várja a korlátozások feloldását, s míg júliusban minden harmadik magyar az oltásoktól várta a járvány végét, ez az arány mostanra csökkent: a magyar felnőttek csupán ötöde véli úgy, hogy a vakcinák jelentik a megoldást a járványra.
A megkérdezettek negyede jelezte, hogy a kormány vagy a járványügyi hatóság bejelentése után már lezártnak tekintené a koronavírus-járványt, míg a résztvevők 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy további szigorító intézkedésekre lenne szükség. Az idősebb korosztály meglepően nagy bizalmat vet a vakcinák hatékonyságába, míg a fiatalabb generáció inkább a szigorító intézkedések feloldását szeretné látni. A magyar lakosság általános oltási hajlandósága a friss kutatás szerint megközelítőleg 47 százalék, a kormány által létrehozott regisztrációs felületen jelentkezők száma pedig a teljes lakosság 21 százalékát teszi ki.
Az oltási hajlandóságra vonatkozó kérdések esetében egészen érdekes eredmények mutatkoztak, ugyanis míg a 60 év felettiek 63 százaléka oltatná be magát, addig a 30 év alattiak esetében ez az arány csupán 34 százalék. A hazánkban jelenleg elérhető oltásokra nyitott magyarok 45 százaléka már regisztrált a kormány weboldalán, az adatok pedig egyértelműen azt mutatják, hogy a 60 év felettiek többsége már jelezte oltási igényét az illetékes szerveknek.
A végzettséget vizsgáló kérdésekből kiderült, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező magyarok 53 százaléka regisztrált az oltásra, míg a községek és falvak lakossága egyelőre nem mutatott komolyabb érdeklődést a vakcinák iránt, a kisebb települések csupán 43 százaléka jelentkezett az oltásra. A kutatás azonban egy esetben egyöntetű eredményt hozott: a magyarok még mindig kifejezetten ügyelnek a gyakori kézmosásra, fertőtlenítésre, és a maszkviselésre is.
Az elmúlt hónapban végzett kutatási eredményekhez képest a személyes védekezési formák igen komoly visszaesést mutatnak, ugyanis a megkérdezettek többsége a karácsonyi időszakhoz képest is sokkal bátrabbak a személyes találkozók alkalmával. A magyarok egyre több alkalommal találkoznak barátaikkal, ismerőseikkel, többet utaznak belföldön és gyakran látogatnak közösségbe, mely egyértelműen a fegyelem lazulásának jele, sőt a korábban kifejezetten nagy figyelmet kapott kézfogás is visszatért.
