A magyar kormány hatalmas pénzköltésbe kezdett év végére
A kormány tegnap megjelent határozata alapján újabb tekintélyes összeget költött el az idei költségvetésből, a már rég kiürített Gazdaságvédelmi Alap terhére. A kormány ezzel a lépéssel nagy valószínűséggel az idei évet kívánja terhelni a kiadási és eladósodási oldalon, annak érdekében, hogy a jövő évre kényelmesebb költségvetési helyzetet alakítson ki.
A kormány tegnap megjelent határozata alapján újabb tekintélyes összeget költött el az idei költségvetésből, a már rég kiürített Gazdaságvédelmi Alap terhére. A kormány ezzel a lépéssel nagy valószínűséggel az idei évet kívánja terhelni a kiadási és eladósodási oldalon, annak érdekében, hogy a jövő évre kényelmesebb költségvetési helyzetet alakítson ki.
A kormány idén már 260 milliárd forintot vont ki a már rég kiürített Gazdaságvédelmi Alapból, így a korábbi költségvetési költekezés összességében már 3264 milliárd forintra rúg. A helyzet azért is furcsa, mert a kormány csak az elmúlt hónapban közel 1200 milliárd forintot szórt ki a költségvetésből, mellyel egyértelműen meghaladták az induláskor meghatározott, 923 milliárd forintos keretet. A túlköltekezésre azért volt lehetősége a kormánynak, mert időközben felülről nyitott előirányzatúvá alakította az Alapot.
A Portfolio elemzése alapján, az alap induláskor inkább egy trükknek tűnt, amivel a kormány a belengetett élénkítő csomag méretét próbálta nagyobbnak láttatni. A bevételi oldalon intézményektől elvont források szerepelnek (azt viszont már nem részletezték, hogy mely intézményektől és mennyit vonnak el), a kiadási oldalon pedig olyan tételek szerepelnek, melyekkel a gyanú szerint a magyar kormány egész egyszerűen visszajuttatta a pénzt az elvonással sújtott intézményekhez.
A pénzpiacok lecsendesedése után a kormány már bátrabban kezelte a költségvetési hiány elengedését, azóta pedig a kormány a hiány terhére költekezik tovább, a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében. A most kiszórt összegből jutni fog az egyházi támogatásokra (2,3 milliárd Ft), a Nemzeti Hauszmann Tervre (73,6 milliárd Ft), nem részletezett turisztikai fejlesztésekre (12,8 milliárd Ft), vasútfejlesztésre (35,7 milliárd Ft), illetve kiemelt sportegyesületek, sportakadémiák és sportszövetségek támogatására (bő 21 milliárd Ft), de jól jár a Rákóczi Szövetség (1 milliárd Ft) és a Bethlen Gábor Alap (4,4 milliárd Ft) is.