A gyermekek agyának egészséges fejlődését gátolják a durva szülők
Gyakori dührohamok, a verés, a kiabálás és a gyermekek rázása a kisebb méretű agyhoz vezethet a Development and Psychology c. szaklapban közzétett tanulmány szerint.
Fotó: Ben Wicks/Unsplash
A tanulmány során vizsgált durva nevelési gyakorlatok társadalmilag elfogadható módszereknek számítanak Kanadában és világszerte egyaránt – derül ki az EurekAlert! összefoglalójából. A kutatás Montreali Egyetem, a CHU Sainte-Justine Kutatóközpont és a Stanford Egyetem együttműködésével jött létre.
A következmények túlmutatnak az agyi elváltozásokon. Úgy gondolom, hogy a szülőknek és a társadalomnak fontos volna megértenie, hogy a szigorú és durva nevelési gyakorlatok gyakori alkalmazása káros hatással lehet a gyermekek fejlődésére
– mondta el Sabrina Suffren, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: a szociális és emocionális fejlődés és az agy fejlődése foroghat kockán.
A gyermekbántalmazás (szexuális, fizikai és érzelmi egyaránt), elhanyagolás és az intézetbe bekerülés szorongáshoz és depresszióhoz vezethet. Korábbi kutatási eredmények bizonyítják, hogy a komoly bántalmazást elszenvedő gyermekek kisebb prefrontális kéreggel és amigdalával rendelkeznek – mindkét terület kulcsfontosságú szerepet tölt be az érzelmek szabályozásában és a szorongás és depresszió kialakulásában.
A kutatók felfedezték, hogy azok a kamaszok, akiket többször durva és szigorú nevelési módszereknek tettek ki szüleik gyermekkorukban, hasonlóképpen kisebb prefrontális kéreggel és amigdalával rendelkeztek, mint azok a társaik, akik nem éltek át hasonló eseményeket korábban, annak ellenére, hogy komoly bántalmazásnak nem voltak áldozatai.
A tanulmány erőssége, hogy olyan gyermekek adatait vizsgálta, akiket születésük óta megfigyelés alatt tartott a CHU Saint-Justine Kutatóközpont segítségével a Montreali Egyetem gyermekpszichológiai kutatóegysége. A résztvevő gyermekek 2 és 9 éves koruk között szenvedték el gyakran a túlságosan erőszakos nevelési módszereket, a szorongásuk felmérését és az anatómiai célú MRI vizsgálatokat 12 és 16 éves koruk között végezték el a tudósok.
