Kiderült, hogy miért „tűnt el” az influenzajárvány
A koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott intézkedéseknek nem csak a SARS-CoV-2-re nézve voltak jótékony hatásai, hanem a hagyományosnak tekinthető téli járványokat, mint az influenza, a nullához közeli szintre csökkentették világviszonylatban.
Milánó, 2020. november 20.
Nyalókát ad egy kislánynak egy katona a milánói katonai kórház kertjében, ahol a hadsereg megkezdi a gyermekek influenza elleni oltását 2020. november 20-án, a koronavírus-járvány alatt.
MTI/EPA/ANSA/Andrea Fasani
Rég látott szigorral léptek fel az államok a koronavírus-járvány terjedésével szemben, számos kötelező intézkedés hatályos már hosszú hónapok óta: kötelező maszkviselés, közösségi távolságtartás, zárt és rendre tömött helyszínek bezárása és jelentős hangsúly fektetése a kézi higiéniára.
Habár mint látszik is a globális járványügyi adatokból, a koronavírusra nézve vitatható hatása volt a korlátozásoknak, mivel a legtöbb ország – elég csak Európára ránézni – minden korlátozás ellenére súlyos járványhelyzettel kellett, hogy megküzdjön. A szakértők azzal érvelnek, hogy a helyzet számottevően rosszabb lett volna, ha nincsenek a megelőző intézkedések.
Mint a Le Monde gyűjtéséből is kiderül, az influenza elnyomására például nagyon is jótékony hatása volt a korlátozásoknak. Franciaországban például a közegészségügyi megfigyelő szolgálatok megállapítása szerint nem figyelhető meg az influenza aktív terjedése, még csak járványnak minősülő szintet sem éri el, és október 5 óta nem találtak komoly influenzás esetet.
A WHO és az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) szakértői szerint azonban ez a helyzet nem csak Franciaországra igaz, alapvetően Európában nem volt nagy influenza-aktivitás. Mint írják, az influenzaszezon „szokásos” időben kezdődött a kontinensen, ám egyáltalán nem szabadult el a korábbi évekhez képest, feltehetően a lezárások hatásaira, amellyel a koronavírus legyőzését célozták meg.
A föld déli féltekén ez konkrét adatokban is megmutatkozott, ugyanis a WHO egyik influenzafigyelő szervezete, a FluNet megállapította, hogy idén a Dél-Afrikában, Chilében és Ausztráliában vett minták mindössze 0.06 százaléka lett influenza-pozitív, szemben a korábbi években tapasztalt 13.7 százalékos pozitivitással.
Ezen felül jelentősen visszaszorult a gastroenteritis és a bronchitis megbetegedések száma is, amelyek szintén jellemzőek a téli időszakokban. A szakértők megjegyzik ugyanakkor, hogy a télnek még nincs vége, így megugorhat ezen betegségek terén is a fertőzések aránya, de hatásosnak tűnnek az intézkedések minden téli betegségnél.
