Franciaország vs. Németország – mi a titka a németek koronavírus elleni sikerességének?
Naponta kapjuk a lesújtó híreket az újabb áldozatokról és fertőzöttekről, sok ország pedig egyszerűen nem tudja kontrollálni a pandémiát.
Édouard Husson professzor nemrég kiadott „Párizs-Berlin: Európa túlélése” című publikációja arról szól, mi vezethetett Berlin sikerességéhez és mi a kulcsa ennek a védekezési módnak. Úgy véli, a két legfőbb tényező Németország magas szintű decentralizációja és iparosodása.
A lezárások előreláthatólag május közepéig lesznek érvényben Franciaországban és Németországban, azonban óriási különbség van a két állam között koronavírus-fertőzöttek szempontjából. Míg a franciáknál 17 920 ember vesztette életét a járványban, addig a németeknél mindössze 3 868-an hunytak el. Németországban 40 ezer intenzív osztályon lévő betegágy van, míg Franciaországban csupán 14 ezer. Végül pedig a franciák eddig csak 150 ezer tesztet végeztek el, a németek már jóval 350 ezer felett járnak.
Az összehasonlításokból látható az elég erős a kontraszt annak ellenére, hogy mindkét nyugat-európai állam a GDP 11%-át az egészségügyre költi.
Németország sokkal jobban alkalmazkodott a kialakult válsághoz, mivel az óvintézkedéseket időben és kellő szigorral hajtotta végre. Az egészségügyet a regionális minisztériumok felügyelik, amelyeket egy még nagyobb szerv, a szövetségi minisztérium ellenőriz. A több szintből álló rendszernek köszönhetően gördülékenyen zajlanak a tesztelések és a monitorozások. Az egészségügyi miniszternek nem sokszor kell közbeavatkoznia, csupán a védőfelszerelések beszerzésében és a statisztikák közlésekor van szükség a legmagasabb pozíciókban lévő döntéshozókra.
Franciaországban a pénzt inkább a nagyvárosokban lévő kórházak menedzselésére és a regionális egészségügyi ügynökségekre költik, míg Németországban legfőképpen közvetlenül támogatják az állami és privát klinikákat.
Fontos azt is látni, hogy a német ipar kulcsszereplői ideiglenes szemléletváltáson estek át; a nagyüzemek ugyanis átálltak a maszkok, a koronavírus-tesztek és a lélegeztetőgépek gyártására.
Franciaországban nagy árat fizethet a kormány az iparosodás elleni fejlesztések miatt. Husson professzor az elemzésében kitért arra, hogy ez is egy tényező lehet a járvány elleni küzdelemben való alulmaradásuknak. Úgy véli, a francia politikusok tanácstalanok, ha egy modern ország kormányzásáról van szó.
A vezető politikusok reakciója is közrejátszhatott a sikerben. Angela Merkel német kancellár ahelyett, hogy háborúként fogta volna fel a jelenleg kialakult szituációt, inkább egy mérsékeltebb hozzáállást tanúsít. A lakosság morálját próbálja megerősíteni, a pandémiát pedig egy egészségügyi válságként kezeli. Emiatt lehet, hogy a kancellár a korábban meredeken zuhanó népszerűsége után ismét a németek 79%-ának bizalmát élvezheti.
Ezzel szemben Emmanuel Macron azt bizonygatja, hogy kvázi egy hadvezér, aki felügyelete alatt tart mindent. Ez érződik a beszédeiből és a válaszaiból is, ami kissé kontraproduktív hatással bír.
A német egészségügyi miniszter, Jens Spahn április 17-én a következőket mondta:
„A járvány Németországban az irányításunk alatt van. Elmondhatjuk, hogy minden intézkedésünk eddig sikeres volt, a fertőzések dinamikus növekedését lineárissá tettük, a kórokozó intenzitása pedig jelentősen csökkent.”
A politikus hozzátette, hogy több mint 1,7 millió embert vetettek alá koronavírus-tesztnek, amivel messze vezetik az európai ranglistát. Jelenleg a fertőzés szempontjából Németország a legbiztonságosabb ország Izrael után, a válságkezelésük pedig példaértékű lehet a világ összes nemzete számára.
Az Egyesült Királyságból jó hírek érkeztek: