Szárazság és járvány – teljes humanitárius katasztrófa vár Madagaszkárra
A Világélelmezési Program (WFP) beszámolója szerint Madagaszkár déli részén megduplázódott az éhezők vagy az éhínséghez közeli állapotban lévők száma, és már 1.3 millió felé nőtt azoknak a száma, akik azonnal humanitárius segítségre szorulnak – tette közzé az ENSZ hivatalos híroldala.
A Világélelmezési Program (WFP) beszámolója szerint Madagaszkár déli részén megduplázódott az éhezők vagy az éhínséghez közeli állapotban lévők száma, és már 1.3 millió felé nőtt azoknak a száma, akik azonnal humanitárius segítségre szorulnak – tette közzé az ENSZ hivatalos híroldala.
A WFP elmondása szerint ennek kettős oka van, egyrészt az egymást követő szárazságok, másrészt a munkalehetőségek hiánya, amelyet a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott korlátozások idéztek elő. Lola Castro, a WFP regionális igazgatója ismertette a lesújtó adatokat:
Castro arra sürgette a szervezetet, hogy minimum 35 millió dollár értékű azonnali segélyt kell adni az érintett részekre, és mindenekelőtt azonnali beavatkozás szükséges, hogy a teljes humanitárius katasztrófát sikerüljön elkerülni. Mint mondta, a dél-afrikai régióhoz hasonlóan Madagaszkár esetében is súlyos problémát okoznak a klímaváltozás negatív hatásai:
Hozzátette: az érintett 1.3 millió emberből 135 ezer gyermek van, aki enyhén, súlyosan vagy akut módon alultáplálttá vált a szóban forgó időszakban. Mivel a koronavírus-járvány miatt nem lehet úgy kereskedni, mint korábban, ezért számos környékbeli arra kényszerült, hogy eladja ingóságait annak érdekében, hogy egyáltalán túlélje a rákövetkező napot.
Castro arra is figyelmeztet, hogy a szárazság várhatóan fennmarad 2021 során is, mely azt eredményezheti, hogy sokan el fogják hagyni otthonukat, hogy élelemhez és munkahelyhez jussanak. Mint mondta, 2020-ban problémát okozott a munkahelyek találása, mivel csökkent az egyszerű, városi betanított munkások és a földeken dolgozók iránti igény.
Ez pedig ahhoz vezetett, hogy sokkal nehezebb lesz a november és április közötti időszakot átvészelni Madagaszkár déli része lakosainak, mely időszak általában egyébként is nehézkes. Castro viszont kihangsúlyozta, a szárazság és a koronavírus-járvány következtében sokkal kevesebb munkalehetőség volt még az időszakhoz képest is.
A helyzet pedig olyan súlyossá vált, hogy a helyiek bármit megettek, amit találták: sarat, kaktuszt, leveleket, gyökereket, gyakorlatilag bármit, amit találtak. Castro szerint tovább nehezítette a szituációt, hogy az ilyen jellegű humanitárius veszélyhelyzetekre elkülönített pénzügyi források nem érkeztek meg időben Madagaszkárra, sem étel, sem pénz formájában.
A WFP arra figyelmeztet, hogy az éhínség leginkább a gyermekeket sújtja a régióban, különösen a három leginkább érzékenyen érintett régióban, ahol átlagosan 10.7 százalékos a krónikus alultápláltság aránya az öt éven aluliak körében. Ez pedig a második legsúlyosabb alultápláltsági ráta a Kelet- és Dél-Afrikai régióban.
Castro végezetül hozzátette, hogy ez már az oktatásukat is súlyosan érinti a gyermekeknek, ugyanis Dél-Madagaszkárban a gyermekek 75 százaléka már ahelyett, hogy iskolában lenne, folyamatosan ételért könyörög vagy étel után kutakodik. Mint mondta, ez a helyzet nem normális, és azonnali közbeavatkozás kell a világ részéről, hogy enyhíteni lehessen a válságot.