Miért kerülnek intenzív osztályra a koronavírusos betegek?
A brit egészségügyben dolgozó orvosok és ápolók elmesélték, milyen lépéseken kell átesniük a fertőzötteknek és hogyan segítenek a szakemberek a mihamarabbi felépülésben.
A koronavírus tünetei minden embernél máshogyan jelentkezhetnek. A súlyosabban érintett betegeket általában az intenzív osztályokra küldik, ahol komolyabb kezelést kapnak.
Boris Johnson, brit miniszterelnök is elmondhatja magáról, hogy megjárta az intenzívet, azóta azonban javult az állapota.
Pontosan milyen kezeléseket is kapnak a betegek? Mi az oka az intenzív osztályra történő áthelyezéseknek? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a szakemberektől.
Mi kell ahhoz, hogy valaki az intenzív osztályra kerüljön?
A vezető okok közé tartoznak a koronavírus következtében kialakuló súlyosbodó tünetek, amik megnehezítik a légzést. Ilyen például a kétoldali, heveny tüdőgyulladás, amelynek következtében folyadék halmozódik fel a légzőszervben.
Ha a hagyományos oxigénmaszk már nem segít, akkor sajnos elkerülhetetlen az intubáció és a lélegeztetőgép használata.
Mervyn Singer, a University College London (UCL) professzora a Sky News-nak azt mondta, hogy az intenzív osztályra való áthelyezés a páciens biztonsága és fokozott ellenőrzése miatt történik.
„A kórház általános részlegein az orvosok nem rendelkeznek kellő szakavatottsággal és eszközökkel, hogy valakit lélegeztetőgépre helyezhessenek.”
mondta a UCL doktora.
Az intenzív osztályra került beteget mindenképpen lélegeztetőgépre kötik?
Nem. Vannak sokkal megengedőbb módszerek is a légzés segítésére. Az oxigénmaszk az elsődleges opció, de van egy ún. „CPAP” eszköz is, ami egy nagyobb légáramú készülék.
A CPAP egy kompakt és nagy nyomású maszk, amit a UCL a Mercedesszel együtt fejlesztett ki pont a koronavírus tüneteiben szenvedő páciensek kezelésére.
A UCL orvosa, Derek Hill elmondása szerint ez a készülék átmenetet képez az oxigénmaszk és a lélegeztetőgép között.
Mindenesetre a hivatalos adatok eddig azt mutatják, hogy a koronavírus-fertőzött betegek 63%-át 24 órával az intenzív osztályra történt áthelyezés után lélegeztetőgépekre kötik.
Mi a lélegeztetőgép feladata?
A válasz egyszerű: lényegében elvégzi a légzés folyamatát a páciens helyett.
Mielőtt valakit rákötnek a lélegeztetőgépre, először intubálást kell alkalmazni. Ekkor egy hosszú csövet nyomnak le az ember légcsövén keresztül a tüdőbe, a végére pedig ideiglenesen egy ballont helyeznek, amellyel megakadályozzák a folyadékok visszaszivárgását a légzőszervbe, valamint az ápolók manuálisan adagolják vele az oxigént. Amikor készen áll a lélegeztetőgép, akkor a ballont leveszik, a pácienst pedig átkötik a készülékre. Az egész folyamat közben természetesen altatást használnak, mivel éberen nagyon kellemetlen fulladást éreznének a cső miatt a betegek.
Dr. Ron Daniels, a University Hospitals Birmingham NHS Trust intenzív osztályán dolgozó szakorvos elmondta, hogy jelenleg szinte a kórház összes lélegeztetőgépét üzembe helyezték.
„Normál esetben nem használnánk fel mindet, azonban erre most sajnos nagy az igény.”
A betegeket táplálni is tudják egy másik csövön keresztül, amit a nyelőcsőbe szoktak felhelyezni. Az ápolók rájöttek, hogy ha a pácienseket a hasukra fektetik, akkor sokkal hatékonyabb módon áramlik szét az oxigén a testükben.
Mik az intenzív osztály fő céljai?
Négy pontba lehetne őket összefoglalni, ezek pedig a következőek:
– A belső szervek védelme
– A vese- és a szívműködés fenntartása
– Folyadék és táplálék biztosítása
– A másodlagos fertőzések és komplikációk elkerülése
Ezek közül bármelyik probléma előadódhat, ha a tüdő nem megfelelően működik. A másodlagos fertőzések közül a COVID-19 esetében a leggyakoribb a tüdőgyulladás. Ekkor az orvosok általában antibiotikumokat adnak a betegnek a gyulladás csökkentésére.
Dr. Mervyn Singer szerint ha az elsődleges tünet egyből a légzési elégtelenség volt, akkor a legfontosabb, hogy megelőzzék a dominó-effektus kialakulását és a szervek védelme érdekében azonnal az intenzív ellátás a javasolt.
Milyen kezeléseket kapnak a betegek az oxigén pótlásán kívül?
A University of Reading mikrobiológusa, Dr. Simon Clarke azt mondta, hogy általában különféle folyadékokat és gyógyszereket – leggyakrabban paracetamolt – használnak a tünetek enyhítésére.
A kezelések az ún. „citokinin vihar” (CRS) megelőzése miatt történnek, ami egy nagyon súlyos autoimmun reakció.
„Ez akkor következik be, amikor a szervezet túlterheltté válik, majd szó szerint kikapcsol és beáll a sokszervi elégtelenség”, magyarázta Dr. Kishan Rees a Sky News-nak.
Meddig tartják a betegeket az intenzív osztályon?
Singer professzor szerint a CPAP kezelésben részesült betegek általában két-három napon belül jobban szokták magukat érezni.
Azok a páciensek azonban, akiket lélegeztetőgépekre kellett kötni, 10-14 napig az intenzív osztályon szoktak maradni. Nem ritka a két-három hétig tartó intenzív terápia sem, mivel a tünetek sokszor nagyon agresszívak tudnak lenni.
„Ha meg lehet előzni, hogy a beteget lélegeztetőgépre kössék, akkor a saját tapasztalataim szerint úgy kell eljárni”, javasolta Dr. Singer.
Mi történik a kezelések után?
Az ICNARC kutatóintézet 690 COVID-19 beteget vizsgált, amelyből 346-an meghaltak, 344-at pedig hazaengedtek.
Azok, akik még kritikus betegek, viszont már el lettek bocsájtva az intenzív osztályról, sokáig még hetekig vagy hónapokig lábadoznak, mielőtt teljesen felépülnének.
Az intenzív osztályról való távozás után kialakulhat egy sajátos szindróma, ami a kezelés végezetéig különböző fizikai, kognitív és lelki problémákat okozhat és ezek a tünetek akár hónapokig is eltarthatnak.
„Az intenzív osztályt megjárt betegeknek sokkal hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy felépüljenek és újra dolgozhassanak. Nagyon fontos, hogy fokozatosan támogassuk őket a normális élethez való visszaszokásban mind fizikális, mind mentális szinten.”
mondta Dr. Carl Waldmann, a Royal Berkshire Hospital orvosa.
A holttestek kezelése is nagyon fontos feladat ezekben a nehéz időkben:
