Mi vár azokra a koronavírus-fertőzöttekre, akiket kiengedtek a kórházból?
Aki olyan súlyos koronavírus-fertőzésen esett át, hogy kórházi kezelésre és esetleg gépi lélegeztetésre szorult, annak az egyik legnagyobb öröm, hogy végre hazamehet a családjához és barátaihoz. A megpróbáltatások azonban itt még messze nem érnek véget.
Aki olyan súlyos koronavírus-fertőzésen esett át, hogy kórházi kezelésre és esetleg gépi lélegeztetésre szorult, annak az egyik legnagyobb öröm, hogy végre hazamehet a családjához és barátaihoz. A megpróbáltatások azonban itt még messze nem érnek véget.
Hosszú hónapokba telhet esetenként, mire a SARS-CoV-2 fertőzés mentális, pénzügyi és egészségügyi hatását valaki kiheveri. A Michigani Egyetem által nyilvánosságra hozott legújabb tanulmányban pedig pont ezen utóhatásokat vizsgálták, és néhány megdöbbentő eredményre is jutottak.
A kutatók 1250 koronavírus-beteg adatait vizsgálták a tanulmány során, akik 38 különböző michigani kórház betegei voltak a koronavírus-fertőzésük miatt, viszont sikeresen megbirkóztak a betegséggel, és azóta kiengedték őket a kórházból – idézte a Gazetta Express.
Itt jön az első szomorú adat: a kórházból távozók 7%-a, kiengedésüktől számított 60 napon belül életét vesztette. Azok körében, akik a vizsgált betegek közül intenzívosztályon is voltak a fertőzés miatt, ott már 10 százalék a halálozási ráta.
A kutatócsapatnak sikerült 488 beteget telefonon elérnie, akiket arról kérdeztek 2 hónappal a kórházból való távozásukat követően, hogy érzik magukat. Vinet Copra, a tanulmány egyik szerzője úgy fogalmazott, hogy a beszélgetésekből egyértelműen kiderült, hogy a koronavírus-fertőzés hatásai bőven túlmutatnak a betegség lefolyásán.
A 488 megkérdezett 39 százaléka ugyanis azt mondta, az életük továbbra sem tért vissza a rendes kerékvágásba, amilyen a fertőzés előtt volt. A korábbi betegek 12 százaléka felelt úgy, hogy nem tudnak olyan módon gondoskodni magukról, mint korábban, a 23 százalékuk úgy felelt, hogy már a lépcsőzéstől is alig kapnak levegőt, a harmaduk pedig továbbra is érzett néhány COVID-tünetet.
A megkérdezettekre a fertőzés gazdasági és mentális szempontból is jelentős hatással volt, ugyanis a 40 százalékuk például úgy felelt, elsősorban egészségügyi okokból, de nem tudott visszatérni a munkahelyére, de néhány esetben arról van szó, hogy egyszerűen elvesztették a munkájukat, elbocsátották őket.
A válaszadók 26 százaléka pedig arról számolt be, hogy a koronavírus mentén fellépő krónikus fáradtságuk miatt csökkentették a munkaóráik számát. A korábbi betegek harmada ráadásul azt is kiemelte, hogy valamilyen módon, de a koronavírus-járvány negatív hatással volt a pénzügyi stabilitásukra.
Egyes esetekben ez kifejezetten súlyos mértéket öltött: 10% azt mondta, hogy a munka hiánya miatt elfogyott az összes megtakarításuk, míg 7%-uk beszámolója szerint már az élelmiszeren, a gyógyszeren, a háztartási termékeken vagy a fűtésen kellett elkezdeniük spórolni, hogy kihúzzák a mindennapokat.
A mentális hatás is egyértelműen érződik, ugyanis a koronavírusból kigyógyulok fele azt mondta, hogy valamilyen fajta mentálhigiéniás probléma lépett fel náluk, viszonylag azonban kicsi az a szám – összesen 28 ember – aki pszichológus jár a COVID-19 okozta trauma feldolgozása érdekében.
A megkérdezettek átlagéletkora egyébként 62 év volt, és több mint fele afroamerikai (52%). Az érdekesség, hogy a 14%-uk nem szenvedett krónikus alapbetegségtől a kórházba szállításuk előtt, míg a negyedük a mondhatni „klasszikus” veszélyektől – mint a szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, veseelégtelenség – szenvedett.
A kórházak kapcsán viszont van egy még súlyosabb adat: a 38 kórház intenzív osztályain 63 százalék volt a halálozási ráta, ebben viszont benne vannak azok is, akik nem közvetlenül az intenzíven, hanem a hazaengedést követő két hónapon belül hunytak el. A tanulmányban azonban megjegyzik, ez a világ többi részéhez hasonló arány.
