Ezekre a helyekre nem tört még be a koronavírus
A világszerte tomboló COVID-19 járvány már több mint 1 100 000 embert fertőzött meg az elmúlt néhány hónapban és összesen több mint 59.000 ember halálát okozta.
Az egyik ilyen helyszín Palau, amely egy kisebb, 18.000 lakossal bíró sziget a Csendes-óceánon. Palau azzal büszkélkedhet, hogy még egyetlen fertőzöttet sem regisztráltak a járvány kitörése óta. A szigetet földrajzi adottságai nagyban segítik, hogy nem találta meg őket még a vírus, mivel még a legközelebbi szárazföldi szomszédjuk is több száz kilométernyire van tőlük.
Ebben a térségben több olyan ország van, amely a beutazási tilalomnak köszönhetően szintén el tudta kerülni, hogy a vírus betegye a lábát, ilyen Tonga, Salamon-szigetek, Marshall-szigetek és Mikronézia is. Ezen országok mellett még nincs regisztrált fertőzött Szamoában, Észak-Koreában, valamint az Antarktisz fagyos mezein sem.
Azonban az, hogy egy ország földrajzi értelemben elszigetelt a világtól, még nem ad biztosítékot arra, hogy sosem fog felbukkanni a járvány. Erre jó példa a Palautól északra található Északi Mariana-szigetek, ahol nemrég jelentették be az első fertőzötteiket, és állítólag ebből már egy fő el is hunyt a hétfői nap folyamán.
Egy palaui művész, a 28 éves Klamiokl Tulop az AFP hírügynökségnek számolt be az ország helyzetéről: „Érződik, hogy feszültebb és szorongóbb mindenki. Még úgy is tele vannak a boltok, hogy csak később jönnek a fizetések”. Tulop abban reménykedik, hogy országa el tudja kerülni Vuhan, New York vagy Madrid sorsát, ahol a tőlük jobb minőségű egészségügyet is túlterhelte a járvány.
Azonban Palau esetében így is van ijedtség, mivel a helyi hatóságok beszámolója szerint egy embert karanténba helyeztek koronavírus gyanújával, és még várnak a tesztje eredményére. Ezek a félelmek és a betegség világszintű terjedése gazdaságilag teljesen megbénította a szigetet.
Példának okáért Kororban, az ország legnagyobb városában már pánikvásárlásba kezdtek az emberek, így a nagyobb üzletláncokban masszív hiány alakult ki a kézfertőtlenítőkből, az egészségügyi maszkokból és az alkoholból.
Ez azért problémás, mert a szigetország nagyban függ a különböző mindennapi termékek importjától, és mivel a tengeri és légi áruszállítás területén is vezettek be bizonyos nemzetközi korlátozásokat, így gyorsan kifogyhatnak az árucikkekből. Az ország lakóinak egy jelentős részének a turizmus biztosítja a megélhetését, amiben szintén nagy visszaesést tapasztalnak az utazási korlátozások miatt.
Azonban a helyi lakosok már elkezdték az önkéntes karantén alkalmazását és a közösségi tevékenységek felszámolást, míg az orvosok arra várnak, hogy a tesztfelszerelések megérkezzenek Tajvanból. A kormány öt nagyobb izolációs szoba építésébe kezdett bele, ám ezek csak 14 beteget képesek majd fogadni.
Az Antarktiszról lehet egyedül biztonságosan kijelenteni, hogy oda még nem jutott el a COVID-19 járvány. A fagyos tundrák világa amúgy sem szokott jó táptalaja lenni a vírusoknak, és az ott állomásozó kutatók szerencséjére nem is nagyon utazik oda senki, így ők habár időnként zord körülmények között, de biztonságban vannak.
Egyes helyeken az, hogy nem regisztráltak még beteget, nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs jelen a vírus. Erre jó példa Észak-Korea esete, ahol a helyi média úgy számol be a biztonsági intézkedésekről, mint valami páratlan sikerről, pedig a két szomszédos országban, Kínában és Dél-Koreában súlyos állapotok voltak a vírus tekintetében. Már csak azért is érdekes ez, mert Kína az egyik fő kereskedelmi partnerük, ezért feltehetően nyílt már arra lehetőség, hogy a járvány elterjedjen az országban is.
Azt sem érdemes elfelejteni, hogy az állami média is beszámolt arról, hogy a helyi lakosoknak arcmaszkokat osztanak ki, ami felérhet akár egy beismerő vallomással is, hogy a világ legizoláltabb országa nem feltétlen mond igazat.