Megszabadulhatunk-e a koronavírustól, vagy örökre velünk marad?
A COVID-19 nagyon gyorsan átvette az irányítást az egész emberiség felett. Ahogy a helyzet egyre súlyosbodik, úgy telnek meg a kórházak, fogynak el a védőfelszerelések és a lélegeztetőgépek, majd roppan össze a teljes egészségügyi rendszer.
Tudósok szerint elképzelhető, hogy az influenzához hasonlóan a koronavírus is népbetegséggé válhat.
Összesen 5 típusa ismert az új vírusnak: 229-E, NL-63, OC-43, HKU-1 és COVID-19.
Ezek közül négy kórlefolyását és tulajdonságát már nagyon jól ismeri az orvostudomány, vakcina hiányában azonban sajnos úgy gondolják a kutatók, hogy a pandémiává nyilvánított ötödik vírustörzs velünk maradhat, és a járvány akár minden éven újra kitörhet.
Egyelőre több a kérdés, mint a válasz azzal kapcsolatban, hogy meddig maradhat köztünk a koronavírus. Az influenza a 20. század elején milliókat betegített meg és pusztított el, azonban az idők során az emberekben kialakult egy természetes immunreakció, valamint a kifejlesztett vakcina is segített a fertőzés kezelésében.
Igaz, hogy így is minden éven sokan halnak meg influenzában, azonban a COVID-19 halálozási rátájához viszonyítva negyvenszer alacsonyabb ez az érték. Vajon kialakulhat-e ez az immunitás rövid időn belül? Az orvosok szerint kevés rá az esély, hogy így legyen.
Arra számítanak, hogy a koronavírus népbetegséggé fog „avanzsálni”. Amíg egy ellenszert ki nem fejlesztenek, amelynek segítségével korlátozni tudják a terjedési sebességét a lakosság körében, addig fel kell készülni arra, hogy akármikor újra felütheti a fejét a világ bármely pontján.
Az eddig már ismert négy koronavírustörzs esetében megfigyelték, hogy a fertőzés intenzitása nagyon lassan csökkent. Több évig tartott az a folyamat, amíg magának a kórokozónak az immunitása meggyengült. Észrevették azt is, hogy a felnőttek annak ellenére újrafertőződtek, hogy gyerekkorukban már egyszer elkapták a betegséget.
Attól azonban nem kell tartanunk, hogy a második vagy harmadik fertőzés súlyosabb lesz, mint az első. Ha az emberi immunrendszer egyszer már leküzdött egy vírust, akkor már alapból kisebb az esélye annak, hogy másodszor vagy harmadszor is elkapja ugyanazt. Ha mégis megtörténne, az immunválaszok gyorsabbak és hatékonyabbak, így jóval enyhébb tünetek jelentkeznek csak.
A vírus mutációja nagyon fontos a vakcina kifejlesztése szempontjából. Jó példa erre az influenza, amely minden éven változtatja a fehérjeszerkezetét, így pedig az emberi immunrendszer alapját képező antitestek nem tudnak időben reagálni. Ezért fordulhat elő minden évben influenza szezon. Az a szerencse, hogy a korábbi immunválaszok és védőoltások miatt ezek a járványhullámok csak ritkán halálosak.
A The Guardian úgy tudja, már négy potenciális vakcina is fejlesztés alatt áll, azonban még hónapokig kell rá várnunk, hogy elérhetőek legyenek a nyilvánosság számára.
Amíg nincs ellenszer, nem szabad ülni és tétlenül várni – ez lenne a lehető legrosszabb, amit tehetnénk. Fontos, hogy kellő teszttel rendelkezzünk és időben karanténba tudjuk zárni azokat az embereket, akik megfertőződtek.
Állandó felügyelet mellett kell tartani az egészséges embereket is, a megelőzéshez nélkülözhetetlen intézkedéseket és felszereléseket pedig időben kell biztosítani a teljes lakosság számára. Csak így tudunk megálljt parancsolni a világ egyik leggyorsabban terjedő kórokozójának.