9 példa az önkéntes karanténra a történelemből
Ne gondoljuk, hogy a bevezetett óvintézkedések modern találmánynak számítanak – történelmük visszanyúlik egészen a bibliai időkbe és az antik Görögországba.
A COVID-19 első hivatalosan regisztrált betege után a koronavírus-járvány tavaly november óta az egész világon elterjedt és a WHO hivatalosan pandémiává nyilvánította.
Az első szigorú szabályozásokat Kína vezette be, később pedig Olaszországban, Spanyolországban, Indiában és az Egyesült Királyságban is elrendelték az otthoni karantént. Aki ezt nem tartja be, az súlyos büntetésekre számíthat, ugyanis komoly hatósági ellenőrzés van érvényben annak érdekében, hogy mindenkit otthon tartsanak a járvány megfékezésének céljából.
Ebben a cikkünkben most összegyűjtöttünk kilenc olyan esetet az emberiség történelméből, amikor a maihoz hasonló korlátozásokat vezettek be.
1. A betegek elkülönítése a bibliai feljegyzésekben
Mind az Ótestamentumban, mind az Újszövetségben olvashatunk a lepráról, ami az egyik legelterjedtebb kór volt akkoriban.
Az Ószövetség több versében olvashatunk számkivetettekről és olyan beteg emberekről, akiket el kellett zárni másoktól. Egészen a középkorig bevett szokás volt, hogy a leprásokat szeparálták a népesség többi tagjától, hogy ne fertőzzék meg az egészséges lakosságot.
Sajnos akkoriban még nem tudhatták, hogy a tévhitek ellenére a leprát okozó Mycobacterium leprae baktériumfaj nem terjed olyan egyszerűen. Erre csak 1873-ban jöttek rá a kutatók, akik megállapították, hogy a betegséget okozó mikroorganizmussal fertőzött étel elfogyasztása után kapható csak el.
A bőr deformációját, kiütéseket és kellemetlen viszketést okozó leprózisra akkoriban nem volt gyógymód, az abban szenvedőket pedig megbélyegezték.
2. Az ókori görög társadalomban működő izoláció
A mai értelemben vett karantén módszere egyértelműen az antik hellén orvosi gyakorlatokból eredeztethető. Az akkori gyógyítók felállították a „kritikus napok” elméletét, ami kimondta, hogy a betegségek 40 nappal azután alakulnak ki, hogy azokat valaki elkapta.
Az ókori görögök még nem ismerték részletes, molekuláris szinten az emberi szervezetet, ennek ellenére kiváló, megfigyelésen alapuló orvostudományt hoztak létre. A „kritikus napok” tana Pitagorasztól származhatott, aki szó szerint mindenben a számokat kereste.
3. „Trentino” – a karantén első hivatalos elnevezése
1348-ban Velencét és Milánót is elérte az akkor tomboló bubópestis-járvány. Az epidémia az egész 14. században több millió ember halálát okozta. Olyan városokban terjedt el a leggyorsabban, amelyeknek kikötőik vagy tengerpartjaik voltak.
Történelmi dokumentumok bizonyítják, hogy 1377-ben Raguzában (mai nevén Dubrovnik) meghoztak egy rendelkezést, miszerint a város tengerpartja mellett lehorgonyzott hajók személyzetének 30 napig a fedélzeten kell maradniuk és csak utána léphetnek ki a szárazföldre.
Ezt a törvényt „trentinónak” nevezték el, ami az olasz „30 nap” kifejezésből származik, Dubrovnik ugyanis akkoriban itáliai fennhatóság alatt állt.
A History című lap megjegyezte, hogy ez az intézkedés a középkor egyik legbámulatosabb esete volt a fertőzések megelőzésére – mikrobiológiai és orvosi tudás hiányában is sejthették, hogyan lehetne megfékezni a pestis terjedését.
4. A „karantén” szó olasz eredete
Míg a karantén módszere antik görög eredetű, addig maga a szó a 14. századi Olaszországra vezethető vissza. Ekkor dúlt a pestisjárvány Európában.
A szó az olasz „quaranta giorni” kifejezésből ered, ami 40 napot jelent. Történészek szerint a „trentino” után az akkori hatóságok és orvosok jóval hosszabb izolációs időket rendelhettek el.
Úgy gondolják, hogy a „karantén” sokkal jobb névválasztás lehetett, mint a „trentino”, ugyanis a 40 nap vallási jelentéssel is bír, így sokkal inkább betartották az emberek. Jézus például 40 napig volt kint a pusztaságban, a Bibliában az özönvizet pedig egy 40 napig és 40 éjszakáig tartó vihar okozta.
Ma már betegségektől függően eltérő lehet a karantén hossza, akkoriban viszont a részletes orvostudományi ismeretek hiányában a 40 napot tartották indokoltnak.
5. A fekete halál és a karantén
Az egyik észak-angliai városban, Eyamban 1666-ban szigorú intézkedéseket vezettek be a pestisjárvánnyal szemben. A helyiek inkább az otthonukban maradtak ahelyett, hogy a közeli településekre utaztak volna és terjesztették volna a fekete halált, amely elpusztította London lakosságának 25%-át.
Nemrég történészek kiderítették, hogy Eyam szabója egy bálányi ruhaanyagot rendelt Londonból. A szövetekkel együtt pestissel fertőzött bolhákat is behurcoltak a városba, ami miatt 750 ember vesztette életét. Az önkéntes karantén elrendelése lakosok ezreit mentette meg akkoriban.
6. Az amerikai kolerajárvány kitörése
Az Egyesült Államok megalakulása után több sárgaláz-járvány is felütötte a fejét. Ennek hatására a kongresszus 1878-ban karantén szabályozásokat vezetett be.
Később a kolera kórokozóját Európából hurcolták be utasszállító hajókkal, 1892-ben pedig ezért ismét megváltoztatták a törvényeket, majd 1921-ben az egész ország területén életbe léptették őket.
A karantén intézkedéseket a mai napig a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) hatóság végzi az Egyesült Államokban.
7. „Typhoid Mary”, a hastífusz első ismert tünetmentes hordozója
Hírhedt példája az önkéntes karanténra az ír szakácsnő, Mary Mallon sztorija, akit „Typhoid Mary” névre kereszteltek.
Ő maga sosem érezte magát betegnek, soha egyetlen tünetet sem produkált, ennek ellenére háztartások tucatjait fertőzte meg a 20. század elején azzal, hogy náluk dolgozott. Miközben sütött vagy főzött, akarata ellenére is terjesztette a hastífuszt.
Mallont az amerikai hatóságok három évre karanténba küldték az egyik New York-i klinikára. Megígérte, hogy soha többé nem fog szakácsként dolgozni. A rendőrök azonban később újra rajtakapták, ezért pedig az élete hátralevő részére karantéba zárták.
8. Andrew Speaker és a gyógyszereknek ellenálló tuberkulózis
Napjaink egyik legismertebb önkéntes karanténnal kapcsolatos esete azé az amerikai ügyvédé, akit egy rezisztens TBC baktériumtörzs fertőzött meg 2007-ben.
Speaker megszegte a karantént és Olaszországba repült annak ellenére, hogy tudta, másokat is megfertőzhet ezzel az igen ritka és veszélyes kórral. Amikor visszatért az Egyesült Államokba, a szövetségi hatóságok azonnal elfogták és kötelező izolációba helyezték az egyik denveri kórházban.
A kezelés után Speakerről megállapították, hogy már nem képes fertőzni, azonban hazaengedése így is negatív fényben tüntette fel őt a karantén korábbi megszegése miatt.
9. Az Ebola, a SARS és az influenza elleni intézkedések
A koronavírus előtt ez a három kórokozó jelentette a legnagyobb veszélyt az emberi populációra. A karantén ezekben az esetekben is megoldást jelentett.
Természetesen nem lehet mindig alkalmazni a személyi szabadság korlátozását, azonban ez a módszer bebizonyította, hogy hatásos a járványok világméretű elterjedésének megfékezésében. Bár 100%-ban nem lehet eredményes, azért tapasztalhattuk, hogy a jelenleg zajló koronavírus-járvány esetében ez a legjobb módszer.
A SARS vírusa csak akkor vált fertőzőképessé, amikor az adott betegnél már megjelentek a tünetek, ezzel szemben a COVID-19 ott lappanghat a panaszmentes emberekben is, ami miatt sokkal fontosabb a megelőzés, mint valaha.
