Június 12-én mutatták be a mozikban Steven Spielberg legújabb tudományos-fantasztikus filmjét, A leleplezés napját, amely azt járja körül, miként reagálna az emberiség a földönkívüli élet cáfolhatatlan bizonyítékaira. Bár a produkció csupán hollywoodi fikció, a valóságban egyre közelebb kerülünk ahhoz a lehetőséghez, hogy valódi bizonyítékokat láthassunk az azonosítatlan repülő tárgyakról.

Az amerikai védelmi minisztérium az elmúlt hónapokban egy erre kijelölt honlapon folyamatosan hozza nyilvánosságra a korábban titkosított jelentéseket a különböző azonosítatlan rendellenes jelenségekről, vagyis az UAP-okról. Ezek a dokumentumok nem tartalmaznak megdönthetetlen bizonyítékot az idegen életre vagy űrhajókra, de jól jelzik, hogy a kormányzat szakít a korábbi titkolózással.

A mozifilm cselekménye kísértetiesen hasonlít ezekre a valós eseményekre. A történet szerint egy Josh O’Connor által alakított kiszivárogtató ellopja az idegenekkel való kapcsolatfelvétel eltitkolt bizonyítékait, miközben egy Emily Blunt által játszott tévébemondó hirtelen különös képességekre tesz szert.

A CNET szerint a két és fél órás alkotásban a főhősök folyamatos menekülésre kényszerülnek egy árnyékkormány elől, amely mindenáron el akarja rejteni az igazságot a nyilvánosság elől. Spielberget egy 2017-ben megjelent New York Times-cikk ihlette, amely katonai felvételeket mutatott be a jelenségekről, és beszámolt a Pentagon titkos nyomozócsoportjáról is.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A tényfeltáró riport

Ez a tényfeltáró riport sokak szerint segített csökkenteni az UFO-észlelésekkel kapcsolatos előítéleteket, különösen a katonák körében. A későbbi kongresszusi meghallgatásokon korábbi vadászpilóták számoltak be személyes tapasztalataikról, egy volt hírszerző pedig olyan titkos programról beszélt, amely állítólag nem emberi eredetű maradványokat gyűjtött be zuhanások helyszíneiről.

Az amerikai képviselőház vizsgálóbizottsága 2025 szeptemberében tartott meghallgatást a témában, ahol szakértők és tanúk vallomásai mellett több videófelvételt is elemeztek. A nyilvánosságra hozott iratok között olyan 1940-es évekből származó dokumentumok is vannak, amelyek a híres roswelli esethez kapcsolódnak, sőt egy 1948-as hivatalos katonai levél konkrétan említi a repülő korongokat.

A média érdeklődése és a kormányzati elismerés miatt a téma kikerült az internetes fórumok és az összeesküvés-elméletek világából. A NASA nemrégiben független tanulmányt készíttetett a jelenségekről, a jelentés szerint pedig az ügynökségnek aktívan hozzá kell járulnia a kormányzati adatgyűjtéshez. Korábban még a néhai Ferenc pápa is úgy fogalmazott, hogy a földönkívüliek esetleges felfedezése nem mond ellent a vallási hitnek.

Még mindig hiányoznak bizonyos adatok

Az észlelésekről szóló videók és beszámolók ugyan izgalmasak, de még mindig hiányoznak azok az empirikus adatok, amelyek igazolnák a földönkívüli látogatók jelenlétét. A tudósok jelentős része drónokkal, műholdakkal, időjárási jelenségekkel vagy optikai csalódásokkal magyarázza a látottakat, így a legtöbb esetnek nagyon is földi magyarázata van.

Carl Sagan a kritikus gondolkodásról írt 1995-ös könyvében arra hívta fel a figyelmet, hogy minden a bizonyítékokon múlik. Úgy vélte, minél jobban szeretnénk, hogy valami igaz legyen, annál óvatosabbnak kell lennünk, és egyetlen szemtanú állítása sem lehet elegendő. A Spielberg-film fikciójával szemben a valóságban a SETI Intézet már 1984 óta kutatja a csillagokat az élet nyomai után, de még semmit sem találtak. A szervezet tagjainak közreműködésével az Nemzetközi Asztronautikai Akadémia nemrég, június 5-én fogadott el új eljárásrendet az esetleges észlelések kiértékelésére és bejelentésére.

Az új szabályozásra a modern, bonyolult médiavilág és a gyorsan terjedő dezinformáció miatt volt szükség. Michael Garrett asztrofizikus, az akadémia illetékes bizottságának elnöke elmondta, hogy a mesterséges intelligencia, a deepfake-ek és a közösségi média algoritmusai miatt ma már rendkívül nehéz kiszűrni a hamis információkat.

„A pletykák, az összeesküvés-elméletek, a hamisított dokumentumok és a mesterséges intelligencia által generált tartalmak ma már rendkívül gyorsan terjednek. A hitelesség megőrzésének és a lakossági bizalom megtartásának továbbra is a globális tudományos közösség független ellenőrzése a leghatékonyabb módja” – nyilatkozta Garrett.

Cáfolt egyes tévhiteket

A szakember cáfolta azokat a tévhiteket, amelyek szerint a protokoll ellenségesnek feltételezi az idegeneket, vagy hogy a kutatók eltitkolnák a felfedezést. Szerinte az irányelvek éppen a nyitottságot és a nyilvánosság előtti elszámoltathatóságot ösztönzik, így ha valóban találnak valamit, a kutatók azonnal elérhetővé teszik az adatokat és elemző szoftvereket a nyilvánosság számára.

Carl Sagan szerint az emberek történelmileg azért hajlamosak hinni a földönkívüliekben, mert így próbálják betölteni a megmagyarázhatatlan jelenségek mögött maradt űrt. Ezt a felmérések is alátámasztják, egy korábbi Pew-kutatás szerint az amerikaiak 65 százaléka hisz a más bolygókon létező intelligens életben, egy Ipsos-felmérés alapján pedig 42 százalékuk hisz az UFO-kban, tíz százalékuk pedig állítja, hogy látott is egyet.

„Még nem találtunk meggyőző bizonyítékot a Földön kívüli életre. A keresésnek azonban még csak a legelején járunk, ám tudomásunk szerint akár már holnap új, jobb információk bukkanhatnak fel” – fogalmazott könyvében Sagan, figyelmeztetve az áltudományok veszélyeire és a tudományos szigor fontosságára.