Előzetes békemegállapodást kötött az Egyesült Államok és Irán, ami azonnali hatállyal a harci cselekmények leállítását célozza. A dokumentumot Donald Trump amerikai elnök a franciaországi G7-csúcson írta alá, majd Teherán megerősítette, hogy Maszúd Pezeskian iráni elnök is ellátta kézjegyével.

A megállapodás egyik központi eleme a Hormuzi-szoros újranyitása, amin a világ kőolaj- és cseppfolyósítottgáz-szállításának mintegy ötöde halad át. Emellett egy 300 milliárd dolláros iráni újjáépítési terv is szerepel benne, valamint az, hogy Washington megszünteti „minden típusú szankcióját” Iránnal szemben.

Az iráni nukleáris program kérdésében ugyanakkor nem született végleges megállapodás. A felek legfeljebb 60 napos, közös megegyezéssel meghosszabbítható tárgyalási időszakban vállalták, hogy kidolgozzák a végső egyezséget – számolt be róla a BBC.

A memorandum

A memorandum rögzíti, hogy Irán „megerősíti, nem kíván nukleáris fegyvert beszerezni vagy fejleszteni”. A szöveg szerint a dúsított uránt a helyszínen hígítják majd, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete mellett. Washington korábban azt követelte, hogy az iráni nukleáris anyagot teljes egészében szállítsák ki az országból.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Trump a G7 helyszínén, az evian-les-bains-i tóparti üdülőben arról beszélt, hogy a megállapodás elkerülheti a súlyos gazdasági következményeket. „Nem akartam gazdasági katasztrófát látni. Ha ez így folytatódik, az bekövetkezhetett volna” – mondta, majd hozzátette, hogy minden békére utaló jelre kilőttek a részvénypiacok, míg a negatív üzenetek jelentős esést okoztak. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha nem jön létre végleges megállapodás, az Egyesült Államok „porig bombázná” Iránt.

Az olajárak a bejelentés után csökkentek. Az ázsiai kereskedés kezdetén a Brent típusú nyersolaj ára mintegy egy százalékkal 78,79 dollárra esett hordónként, bár még így is körülbelül nyolc dollárral magasabb maradt, mint a konfliktus kitörése előtt.

Hónapok óta zajlik a háború

A háború február 28-án indult, amikor az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen, és az első napon megölték Ali Hámenei legfőbb vezetőt, valamint több magas rangú katonai tisztségviselőt. A konfliktus ezt követően eszkalálódott, Irán pedig gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, ami jelentős hatással volt az energiapiacokra és az inflációs folyamatokra.

A megállapodás szerint a szoroson áthaladó hajók 60 napig nem fizetnek díjat, ugyanakkor a későbbi díjszabás lehetőségét a szöveg nem zárja ki. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke az állami televízióban arról beszélt, hogy a szoros „nem tér vissza a háború előtti állapothoz”, és jelezte, hogy a 60 nap lejárta után Irán díjat számíthat fel az áthaladó hajóknak.

Ghalibaf egyben bizalmatlanságának is hangot adott. „Az ujjunk a ravaszon van. Ha az ellenség nem érti a józan ész nyelvét, ismét az erő nyelvén fogunk beszélni” – fogalmazott a Fars hírügynökségnek.

A dokumentum első pontja

A dokumentum első pontja azonnali és végleges tűzszünetet hirdet minden fronton, beleértve Libanont is. Izrael ugyanakkor jelezte, hogy nem tervezi csapatai kivonását Libanonból, és szerdán támadásokat indított a Hezbollah ellen. Trump a G7-en Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökről azt mondta, hogy „jó ember”, ugyanakkor szerinte szüksége lenne „egy kicsit finomabb megközelítésre”. Úgy fogalmazott, nem kell „minden alkalommal ledönteni egy épületet, amikor valaki bemegy, aki a Hezbollahhoz tartozik”.

Az amerikai belpolitikában is heves vitát váltott ki a megállapodás. A louisianai republikánus szenátor, Bill Cassidy úgy vélte, ez „az elmúlt évtizedek legsúlyosabb külpolitikai baklövése”. A texasi Ted Cruz a 300 milliárd dolláros alapot bírálta, és azt mondta, „nem jó ötlet milliárdokat adni olyan teokratikus őrülteknek, akik meg akarnak ölni minket”, majd hozzátette, szerinte az elnök rossz tanácsokat kap.

Az USA kötelezettségei

A Fehér Ház tisztviselői közben hangsúlyozták, az Egyesült Államoknak nem kell „egyetlen centet sem” fizetnie Iránnak a 300 milliárd dolláros alap keretében. Példaként azt említették, hogy ha Irán megfelelően viselkedik, akár az Egyesült Arab Emírségek építhetne erőművet az országban amerikai jóváhagyással.

Trump a G7-en „álhírnek” nevezte azokat az értesüléseket, amelyek szerint Washington pénzt adna Teheránnak. „Nem adunk nekik pénzt. Semmit nem adunk nekik” – jelentette ki, ugyanakkor elismerte, hogy a háború alatt befagyasztott iráni vagyonokat idővel vissza kell adni. „Ez nem a mi pénzünk, hanem az övék, mi csak befagyasztottuk. Egy ponton valószínűleg vissza kell adnunk” – mondta.

A demokrata Jeanne Shaheen, New Hampshire szenátora a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a terv „nagyon rossz megállapodás”, amely nem rendezi Irán regionális proxycsoportoknak nyújtott támogatását és rakétaprogramját sem. Szerinte a megállapodás „nem teljesíti azokat a célokat, amelyeket Trump elnök a háború kezdetén megfogalmazott”.