Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Ilyen májusi hőséget még nem látott Európa – tovább durvul a helyzet

Ilyen májusi hőséget még nem látott Európa – tovább durvul a helyzet

Ilyen májusi hőséget még nem látott Európa – tovább durvul a helyzet
Shutterstock/Illusztráció

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be oldalunkat követett forrásként a Google Keresőben, hogy a friss hírek nagyobb eséllyel jelenjenek meg nálad a Vezető hírek találatok között.

Beállítom

Szokatlanul erős májusi hőhullám dönt rekordokat Nyugat-Európában, több halálesetet is okozva.

Nyugat-Európa május 26-án újabb rendkívüli hőségnapot élt át, miközben a térséget sújtó hőhullám több országban is megdöntötte a májusi melegrekordokat, és egyre komolyabb aggodalmakat kelt a szélsőséges időjárás tartósságával kapcsolatban.

A cikk a videó után folytatódik

A meteorológusok szerint az extrém hőség hátterében egy úgynevezett hőkupola áll, amelyben az Észak-Afrikából érkező forró légtömeg egy Nyugat-Európa fölött kialakult magasnyomású rendszer alatt rekedt, így olyan hőmérsékleti értékeket eredményezett, amelyek inkább a nyár közepére jellemzők, semmint a tavasz végére.

A britek és a franciák sem fáznak

Nagy-Britanniában és Franciaországban május 25-e lett a valaha mért legmelegebb májusi nap, ráadásul a francia meteorológiai szolgálat már előre jelezte, hogy május 26-án még ennél is magasabb értékek várhatók.

London délnyugati részén, a Kew Gardens mérőállomáson 34,8 Celsius-fokot regisztráltak, ami két fokkal haladta meg az eddigi májusi csúcsot, miközben Írország két állomásán 28,8 fokos rekord született. Franciaország nyugati részén, Bergerac városában 34,7 fokot mértek, egyes régiókban pedig 36 fokig emelkedhetett a hőmérséklet, és a Meteo-France előrejelzése szerint a hőhullám legalább a hét végéig kitart.

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Rendkívüli meleg van

A rendkívüli meleg Franciaországban halálos következményekkel is járt, a kormány szóvivője, Maud Bregeon a TF1 televíziónak úgy nyilatkozott, hogy „amit ma elmondhatok, az az, hogy hét haláleset történt, amelyek közvetlenül vagy közvetve a hőséghez köthetők”, ezek közül öt vízbe fulladás volt, mivel sokan a strandokon és természetes vizekben kerestek enyhülést.

A Straits Times szerint Thomas Dupuy, aki két kisgyermekével látogatott el az angleti strandra, arról beszélt, hogy „reggel még azon gondolkodtunk, vajon felügyelt-e a strand”, majd hozzátette, hogy „rendkívül óvatos vagyok magam és a még úszni nem tudó gyermekeim miatt, tudjuk, hogy az áramlatok elsodorhatnak, az atlanti strandok veszélyesek”.

Spanyolország és Olaszország sem marad ki

Spanyolországban az állami meteorológiai szolgálat az évszakhoz képest „rendkívül magas hőmérsékletekre” figyelmeztetett, amelyek a Kanári-szigetek kivételével az egész országban kitartanak, délnyugaton pedig kiterjedt trópusi éjszakák jöhetnek, miközben május 27. és 29. között 36 és 38 fok közötti csúcsértékek várhatók. Olaszországban a Rómát is magában foglaló Lazio régió május 25-én olyan szabályozást fogadott el, amely korlátozza a hosszan tartó, tűző napon végzett munkát 12 óra 30 perc és 16 óra között.

A lakosság körében egyre többen kötik össze a jelenséget a klímaváltozással, a londoni látogatáson tartózkodó svájci Philippe Bignens úgy fogalmazott, hogy „ha valaki nem aggódik a globális felmelegedés miatt, akkor teljesen süket és vak, ugye, mert ez itt van, igen, aggódnunk kell és tennünk kell ellene”. A brit meteorológiai szolgálat szakértője, Greg Dewhurst szerint a szélsőséges hőmérsékletek gyakoribbá válása „jó jelzése annak, hogy a klímaváltozás működés közben van”, és mindez egyre inkább „az új normává” válhat.

Aggasztó a helyzet

A hőség a mindennapi életet is megnehezíti, Renata Stankeviciute Londonban élő litván séf arról beszélt, hogy „aggasztó, mert nagyon nehéz nézni, ahogy az idősebb emberek szenvednek a hőségben”, majd hozzátette, hogy „konyhában dolgozom, így ez borzalmas”.

A mezőgazdaságban is érzékelhetők a következmények, a dél-franciaországi gyümölcstermesztő, Benjamin Boisson attól tart, hogy a szélsőséges hőingadozás visszaveti a termelést és megnehezíti a tárolást, ráadásul egy korábbi meleg periódus miatt 2026-ban már május 1-jén, a tervezettnél öt nappal korábban kellett megkezdenie a sárgabarack betakarítását.

Boisson szerint „ez talán nem tűnik soknak, de mindent megváltoztat, a nagy kereskedők nem álltak készen, és még mindig spanyol barackot árulnak, amikor már a francia termékre kellett volna váltaniuk”. A szakértők hangsúlyozzák, az emberi tevékenység által hajtott klímaváltozás felerősíti az olyan szélsőségeket, mint a hőhullámok, aszályok és árvizek, és Európa 1990 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, amit Ázsia és Észak-Amerika követ a felmelegedés ütemében.

A következő cikkhez görgess lejjebb