Az WHO nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén terjedő ebola-járvány miatt, miközben a szervezet vezetője elismerte, a fertőzés terjedése jelenleg gyorsabb, mint az arra adott válaszlépések hatékonysága.

A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus május 26-án a járvány epicentrumába utazik, hogy a helyszínen mérje fel a helyzetet és erősítse a nemzetközi együttműködést.

Több mint 900 gyanús esetet regisztráltak

A kongói egészségügyi minisztérium május 24-én közzétett adatai szerint eddig több mint 900 gyanús esetet regisztráltak 11 egészségügyi körzetben, amelyek három keleti tartományra terjednek ki, és a feltételezett halálos áldozatok száma elérte a 220-at.

A térséget sújtó fegyveres konfliktusok, az egészségügyi rendszer gyengeségei és a lakosság bizalmatlansága jelentősen nehezítik a védekezést, miközben a járványügyi megfigyelőrendszerek túlterheltek.

Nem tudták időben megfogni a járványt

Tedros hangsúlyozta, a fertőzöttek azonosításának késlekedése miatt a hatóságok jelenleg „csak próbálják utolérni az eseményeket”, ami komoly kihívást jelent a további terjedés megfékezésében. „Sürgősen bővítjük a műveleteket, ugyanakkor jelenleg a járvány gyorsabban terjed, mint ahogy kezelni tudjuk” – fogalmazott, és felszólította a Kongóval szomszédos országokat, hogy haladéktalanul tegyenek megelőző lépéseket.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a keleti régióban fegyveres csoportok ellenőriznek területeket, rendszeresek a támadások az egészségügyi létesítmények ellen, emellett a lakosság egy része bizalmatlan a hatóságokkal szemben. Az egészségügyi dolgozók egyetlen nap alatt a nyilvántartott kontaktok mindössze mintegy 20 százalékát tudták nyomon követni, ami jelentősen rontja a fertőzési láncok feltárásának esélyét.

„Az erőszak menekülésre kényszeríti az embereket, köztük az egészségügyi és humanitárius dolgozókat is” – mondta Tedros, hozzátéve, hogy ez „súlyosan akadályozza a kontaktkutatás kiterjesztését és a fertőzések időben történő azonosítását, hogy támogató kezelést lehessen biztosítani” – idézi a Straits Times.

A ritka Bundibugyo-törzs a felelős

A mostani járványt a ritka Bundibugyo-törzs okozza, amely ellen jelenleg nem áll rendelkezésre engedélyezett vakcina vagy ellenanyag-terápia, ami tovább nehezíti a védekezést. A WHO döntése értelmében a helyzet nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek minősül, ami lehetővé teszi a gyorsabb forrásmozgósítást és a határokon átnyúló együttműködés erősítését.

A térségben egyre gyakoribbak a zavargások is, Mongbwalu városában feldühödött lakosok rohanták meg az ebolabetegeket kezelő kórházat, miután a hatóságok fertőzésveszélyre hivatkozva nem engedélyezték a holttestek kiadását temetésre. Korábban Ituri tartományban, ahol a járványt először azonosították és ahol a legtöbb esetet regisztrálták, felgyújtották az ebola-kezelő sátrakat, a betegek pedig elmenekültek az egyik egészségügyi központból.

A félretájékoztatás és a tévhitek szintén komoly akadályt jelentenek, egy felmérés szerint Ituriban minden harmadik ember úgy véli, hogy a vírus nem is létezik, ezért civil szervezetek tájékoztató kampányokat indítottak a lakosság körében. „Nemcsak egy halálos vírussal küzdünk, hanem mítoszokkal, félelemmel és mélyen gyökerező bizalmatlansággal is” – hangsúlyozta közleményében Saani Yakubu, az ActionAid kongói igazgatója.

Már korábban figyelmeztettek

A régió egészségügyi miniszterei már márciusban figyelmeztettek arra, hogy az átjárható határok, az aktív bányászati folyosók és a jelentős népmozgás növeli a határokon átnyúló fertőzés kockázatát. Az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ vezetője szerint jelenleg tíz afrikai ország számít veszélyeztetettnek a mobilitás és a megfigyelési, illetve diagnosztikai kapacitások hiányosságai miatt.

Ugandában már öt, a kongói járványhoz köthető megerősített esetet jelentettek, miközben egy amerikai egészségügyi dolgozót, aki Kongóban fertőződött meg, Németországba szállítottak kezelésre, és több magas kockázatú kontakt személyt is Európába vittek megfigyelés céljából. A nemzetközi egészségügyi közösség attól tart, hogy amennyiben nem sikerül gyorsan stabilizálni a helyzetet, a járvány tovább terjedhet a régióban.