1977-ben a Marvel olyan rendkívüli megállapodást kötött a Star Wars képregényes feldolgozására, amely a korabeli iparági viszonyokat figyelembe véve szinte példátlannak számított, és amelynek részletei évtizedekkel később is vitákat és legendákat szültek.

A Comic Book Legends Revealed sorozat egyik friss epizódja részletesen bemutatja, milyen feltételekkel jutott a kiadó a licenchez, és mennyire eltér a valóság attól a történettől, amely szerint Stan Lee kezdetben visszautasította volna az ajánlatot.

Érdekes a sztori

Charles „Charlie” Lippincott, aki a film marketingjéért felelt, éveken át nehezményezte, hogy elterjedt az a verzió, miszerint Stan Lee nemet mondott a Star Wars képregényadaptációjára, majd csak később változtatta meg az álláspontját. Lee az évek során egyre részletesebben mesélte ezt a történetet, és különféle indokokkal egészítette ki, hasonlóan ahhoz, ahogyan Gwen Stacy halálának körülményeiről beszélt – írj a CBR.

„Sosem öltem volna meg Gwen Stacyt. Amikor átadtam a sorozatot, ő azt kérdezte, hogyan írja tovább. Azt mondtam, most már te vagy az író, csinálj, amit akarsz. Nem érzem helyesnek, hogy irányítsak valamit, ha már nem vagyok ott. Európába kellett utaznom egy időre. Amikor visszatértem, megtudtam, hogy megölték. Azt mondtam, az ég szerelmére, nem akartam, hogy minden szereplőmet kinyírják. De ez már megtörtént, visszavonhatatlan volt.” – mondta.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Szó sem volt visszautasításról

Lippincott szerint azonban a Star Wars esetében szó sem volt visszautasításról, mivel az ajánlatot eleve úgy állította össze, hogy arra ne lehessen nemet mondani. George Lucasszal közösen már a kezdetektől úgy gondolták, hogy a képregények és a játékok kulcsszerepet játszhatnak a film népszerűsítésében, ami akkoriban szokatlan megközelítésnek számított, hiszen a stúdiók jellemzően újsághirdetésekkel, rádiós és televíziós spotokkal kampányoltak.

Lippincott hangsúlyozta, a képregények közönsége szinte teljesen megegyezik a science fiction filmek célcsoportjával, így a döntés marketing szempontból is logikus volt.

A DC Comics is szóba került

A DC Comics is szóba került, ám Lippincott úgy érezte, hogy a vállalat kevésbé lendületes, mint a Marvel, amely Roy Thomas szerkesztése alatt olyan karakterekkel bővítette kínálatát, mint Conan, Kull király vagy Solomon Kane. A Marvel agresszívebb terjeszkedése és science fiction iránti nyitottsága végül döntő tényezőnek bizonyult.

A Stan Lee-vel és a Marvel üzleti menedzserével, Eddie Shukinnal tartott találkozón Lippincott részletesen ismertette elképzeléseit, beleértve a megjelenési ütemtervet és a promóciós terveket is. Vállalta, hogy a projektet a San Diegó-i Comic-Con programjába is beemelik, ahol Roy Thomast és Howard Chaykint is bemutatják, emellett egy különleges posztert is készítenek a rajongóknak.

Jó döntés született

Az igazi meglepetést azonban az jelentette, hogy a Marvelnek egyetlen centet sem kellett fizetnie a licencért egy bizonyos értékesítési szintig, ráadásul az első öt, végül hat lapszám után lépett csak életbe a jogdíjfizetési kötelezettség. A promóció költségeit szintén a Lucasfilm állta, ami rendkívül kedvező helyzetbe hozta a kiadót.

Bár a szerződés részletei a véglegesítés során némileg módosultak, és a kiugró eladások miatt később jogdíjak is befolytak, az induló feltételek egyértelműen a Marvel számára kedveztek, így a kiadó minimális kockázattal csatlakozhatott a Star Wars univerzumához. A döntés hosszú távon mindkét fél számára meghatározónak bizonyult, mivel a képregénysorozat jelentősen hozzájárult a franchise korai népszerűségéhez, miközben a Marvel is stabil science fiction bázist építhetett ki az olvasói körében.