Egyetlen keresetből fenntartani egy családot komoly kihívást jelenthet, ezért sok édesanya dönt úgy, hogy amint lehetősége nyílik rá, ismét munkába áll, ugyanakkor a visszatérés előtt érdemes áttekinteni, milyen támogatások maradnak meg, melyek módosulnak, és milyen új kedvezmények segítik az elhelyezkedést 2026-ban.

Az idei év több ponton is változást hozott a családtámogatási rendszerben, mivel emelkedett a családi adókedvezmény összege, bővült a személyi jövedelemadó-mentességre jogosult anyák köre, emellett rugalmasabbá vált a csecsemőgondozási díj melletti munkavállalás lehetősége is, ami sokak számára jelenthet érdemi könnyítést.

A legfontosabb módosítások

A legfontosabb módosítások a csecsemőgondozási díjat érintik, amely a szülést követő első 168 napra jár, és amely 2026-tól teljes egészében adómentessé vált, így a korábban levont 15 százalékos személyi jövedelemadó megszűnésével az édesanyák a korábbi bruttó bérüknek megfelelő összeget nettóként kapják kézhez.

Lényeges változás az is, hogy míg korábban a csed folyósítása alatt egyáltalán nem lehetett dolgozni, ma már a gyermek 90 napos korát követően ismét vállalható munka, bár ebben az esetben az úgynevezett csed extra keretében az ellátás összege a bér 100 százalékáról 70 százalékra csökken – számolt be róla részletesen a hovege.hu, ahol számos más témában is sok hasznos információ érhető e.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

További kedvező szabály, hogy ha az édesanya a várandósság előtt munkahelyet váltott, külön kérelem benyújtásával kérheti, hogy a csed összegének megállapításakor a korábbi, akár magasabb jövedelmét vegyék figyelembe, ami jelentős különbséget eredményezhet az ellátás mértékében.

Féléves kortól igénybe vehető gyed extra

A gyermek féléves korától igénybe vehető gyed extra és gyes esetében a munkavégzés szabályai változatlanok maradtak, így a szülő akár napi 8 órában is dolgozhat anélkül, hogy az ellátás összegét csökkentenék, vagyis a fizetés mellett a támogatás teljes összege is megmarad, ráadásul a munkába állást nem szükséges külön bejelenteni a kormányhivatalnak.

Amint az édesanya ismét munkabért kap, célszerű haladéktalanul érvényesíteni a megnövelt adókedvezményeket, amelyek 2026 januárjától számottevően emelkedtek, így egy gyermek után havi 20 ezer forint, két gyermek esetén gyermekenként 40 ezer forint, három vagy több gyermeknél pedig gyermekenként 66 ezer forint kedvezmény vehető igénybe. Emellett tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén orvosi igazolás alapján további havi 20 ezer forintos adókedvezmény is járhat.

Jelentős újdonság is van

Jelentős újdonság a személyi jövedelemadó-mentesség kiterjesztése is, mivel a korábban kizárólag a 30 év alatti vagy legalább négy gyermeket nevelő édesanyák számára elérhető teljes, 15 százalékos adómentesség 2026-tól azokra a kétgyermekes anyákra is vonatkozik, akik 2025. december 31. után töltik be a 40. életévüket, ami hosszabb távon is érezhető nettó jövedelemnövekedést eredményezhet.

Ha a munkába való visszatérés miatt a kisgyermeket magán- vagy munkahelyi bölcsődébe, minibölcsődébe vagy családi napközibe íratják, a Magyar Államkincstárnál utólagos bölcsődei támogatás igényelhető, amelynek összege alapesetben legfeljebb havi 50 ezer forint, egyedülálló szülő vagy tartósan beteg gyermek esetén pedig akár 65 ezer forint is lehet.

Van még más is

Nem kizárólag pénzbeli juttatások segítik a visszatérést, hiszen az otthon töltött idő alatt a csed teljes időszakára és a gyed első hat hónapjára ugyanúgy felhalmozódnak az alap- és pótszabadságok, mintha az édesanya folyamatosan dolgozott volna, amelyeket a munkáltató a visszatéréskor köteles kiadni.

A törvény emellett a bérezést is védi, mivel a munkáltató nem alkalmazhatja a korábbi fizetést, ha időközben a vállalatnál béremelés történt, hanem a visszatérő dolgozó bérét hozzá kell igazítani az azonos munkakörben dolgozók aktuális keresetéhez, vagy ennek hiányában a cégnél megvalósult átlagos béremelés mértékéhez.

Amennyiben a teljes munkaidő túl nagy terhet jelentene, az édesanya a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermek esetén hatéves korig kérheti a napi négyórás részmunkaidős foglalkoztatást, amelyet a munkáltató köteles biztosítani azzal, hogy az alapbér a munkaidő arányában csökken.