Robert Rodriguez Mexico-trilógiája nem a klasszikus western hagyományait követi, hanem azok határait feszegeti, miközben erőteljesen mexikói közegbe helyezi a történetet, és jóval intenzívebb erőszakkal, valamint játékos stílusjegyekkel dolgozik, mint amit a műfaj rajongói megszokhattak.

Az El Mariachi, a Desperado és a Volt egyszer egy Mexikó együtt alkotják azt a laza szerkezetű, mégis összetartozó filmhármast, amelyet gyakran El Mariachi- vagy Desperado-trilógiaként is emlegetnek, és amely az évek során kultikus státuszba emelkedett.

A nagy hármas

A három alkotás nem szorosan összefüggő történetet mesél el, mint például A Gyűrűk Ura, ugyanakkor nem is pusztán tematikus kapcsolat fűzi össze őket, inkább egyfajta átmenetet képeznek a narratív és a hangulati trilógia között.

A fejlődési ív jól érzékelhető, hiszen az első rész nyers, alacsony költségvetésű energiáját a második film látványosabb, ambiciózusabb megközelítése követi, míg a harmadik epizód már grandiózusabb méreteket ölt, még ha szerkezetében időnként széttartónak is hat – emelte ki a Collider.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A neo-western hangulat

Az El Mariachi főhőse még nem Antonio Banderas alakításában jelenik meg, hanem Carlos Gallardo formálja meg a vándorzenészt, akit egy félreértés sodor erőszakos események közé, amikor egy kisvárosban összetévesztik egy bűnözővel.

A történet egyszerű, mégis feszes, és a neo-western hangulat mellett Rodriguez már itt megmutatja vizuális érzékenységét, valamint azt a kreatív problémamegoldást, amely az alacsony költségvetés ellenére is lendületes akciójeleneteket eredményezett.

A Desperado lett az igazi klasszikus

A Desperado esetében jelentősen megnövekedett büdzsé állt rendelkezésre, ami nemcsak látványosabb kivitelezést, hanem ambiciózusabb cselekményt is hozott, hiszen a Mariachi immár bosszút keres mindazért, amit az előző rész kaotikus eseményei során elveszített.

Salma Hayek emlékezetes szerepben tűnik fel, miközben Steve Buscemi, Cheech Marin és Danny Trejo mellékszereplőként járulnak hozzá a film különleges atmoszférájához, és az akció tempója szinte egy pillanatra sem lassul.

A Volt egyszer egy Mexikó csak tovább növelte a tétet

A Volt egyszer egy Mexikó tovább emeli a tétet, és számos ismert színésszel bővíti a szereplőgárdát, köztük Johnny Deppel, Mickey Rourke-kal, Eva Mendesszel, Enrique Iglesiasszal és Willem Dafoe-val, ami egyértelműen jelezte, hogy Rodriguez ekkorra már elismert rendezővé vált Hollywoodban.

A film ugyan megosztóbb fogadtatásban részesült, és szerkezeti problémái is akadnak, ennek ellenére megmutatta, hogy a rendező képes nagyobb léptékben gondolkodni, ami később a Sin City társrendezőjeként is kamatozott.

Nagyon kevés pénzből készült

Külön figyelmet érdemel az El Mariachi elkészítésének története, hiszen Rodriguez a húszas évei elején, mindössze mintegy hétezer dolláros költségvetéssel forgatta le a filmet, amelyhez részben kísérleti klinikai vizsgálatokban való részvétellel teremtett elő forrásokat.

A rendező később így fogalmazta meg hozzáállását a nagyobb költségvetés kapcsán, amikor a Desperado lehetőségeiről beszélt: „Láttátok, mit csináltam néhány ezer dollárból, adjatok néhány milliót, és elszáll az agyatok”, ami jól érzékelteti azt az önbizalmat és kreatív lendületet, amely pályáját jellemezte.

Rodriguez munkássága azóta is figyelemre méltó, hiszen az erőszakosabb hangvételű filmek mellett családi közönségnek szóló alkotásokat is készített, mint a Kémkölykök, ugyanakkor vizuálisan markáns projekteket is jegyez, például a Sin Cityt vagy az Alita csatahajnal című produkciót. A Mexico-trilógia azonban máig meghatározó része életművének, és az El Mariachi készítésének kulisszatitkait a Rebel Without a Crew című könyvében is részletesen bemutatta.