Az 1968-ban bemutatott A majmok bolygója minden idők egyik legmeghatározóbb sci-fi akciófilmjeként indította útjára az öt részből álló eredeti sorozatot, amely ugyan a hetvenes évek közepére kifulladt, de a franchise iránti érdeklődés sosem tűnt el teljesen, így 2001-ben Tim Burton rendezésében új változat készült.

Az akkori feldolgoatás azonban hűvös fogadtatásban részesült, ezért a történet hosszú időre ismét háttérbe szorult, mígnem 2011-ben egy merész kreatív döntésnek köszönhetően megszületett A majmok bolygója felemelkedése, amely teljesen új irányba terelte az univerzumot.

A sci-fi reboot különlegessége

A reboot különlegessége, hogy míg az eredeti filmsorozat epizódjai fokozatosan veszítettek erejükből, addig az új négyrészes ciklus minden egyes darabja képes volt emelni a tétet, mind látványban, mind drámai mélységben, így a széria a modern blockbuster-filmek egyik kiemelkedő példájává vált.

A korai alkotások maszkmesteri megoldásai a maguk idejében figyelemre méltónak számítottak, ugyanakkor a 2011-es újrakezdés már teljes egészében CGI-ra és motion capture technológiára épült, ami akkoriban kockázatos vállalásnak tűnt, hiszen a közönség gyakran kritikusan fogadja a túlzott digitális effekteket – tette hozzá a Collider.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Nem lehettek biztosak a sikerben

A produkció sikere azonban azon múlott, hogy a nézők valóságosnak érzik-e a beszélő és érzelmekkel teli majmokat, ezért a készítők a Peter Jackson által is alapított új-zélandi Wētā FX stúdiót bízták meg a vizuális világ megteremtésével, amely korábban A Gyűrűk Ura és az Avatar filmekkel bizonyította szakmai felkészültségét.

A szakemberek olyan részletgazdag animációt alkottak, hogy a karakterek minden egyes szőrszála és arcrezdülése láthatóvá vált, ennek eredményeként pedig Caesar, Maurice, Raka vagy éppen Proximus Caesar hiteles és érzelmileg átélhető figurákká váltak. Nem véletlen, hogy mind a négy film Oscar-jelölést kapott a legjobb vizuális effektusok kategóriájában, ami jól mutatja a technológiai kivitelezés színvonalát.

A látvány nem minden

A látvány csak az egyik rétege a történetnek, mert a reboot tudatosan kerülte az egyszerű nosztalgiára építő megoldásokat, és inkább korszerű társadalmi kérdéseket állított a középpontba.

A majmok bolygója felemelkedése egyértelmű üzenetet fogalmaz meg az állatkísérletek és az emberi felelőtlenség kapcsán, hiszen a James Franco által alakított tudós Alzheimer-kór elleni gyógymódot keresve hozza létre a rendkívüli intelligenciával rendelkező Caesart, aki végül saját fajtája szabadságáért kezd harcolni.

A folytatások is kiemelkedőek

A folytatások tovább mélyítik ezt az erkölcsi dilemmát, mivel A majmok bolygója hajnala bemutatja, miként sodorhatja konfliktusba a feleket a bizalmatlanság és a múlt sérelme, különösen akkor, amikor Caesarnek szembe kell néznie Kobával, aki kizárólag az emberiség kegyetlenségét tapasztalta meg. A történet egyértelműen reflektál az elnyomás történelmi mintáira, miközben A majmok bolygója háborúja már a hatalom természetét és annak romboló hatását vizsgálja, bemutatva, milyen mélyre süllyedhetnek azok, akik mindenáron meg akarják őrizni pozíciójukat.

A legújabb epizódban, A majmok bolygója királyságában a szerepek teljesen felcserélődnek, és a majmok uralma alatt Proximus Caesar válik zsarnokká, ami különösen aktuális felhangot ad a történetnek.

Mély a sztori

A négyrészes ciklus érzelmi középpontjában végig Caesar áll, akinek sorsa azért válik megrendítővé, mert nem saját választása révén válik vezetővé, mégis képes morális iránytűként működni egy széthulló világban.

Az első alkalommal, amikor a fogságban tartott csimpánz dühösen kimondja, hogy „nem”, a jelenet egyszerre hátborzongató és felszabadító, hiszen ezzel a pillanattal veszi kezdetét az önrendelkezésért folytatott küzdelme. Andy Serkis aprólékos arcmimikája és karakteres hangja teszi igazán emlékezetessé a figurát, sokak szerint ez pályafutásának legkiemelkedőbb alakítása.

Az HBO Max kínálatában jelenleg elérhető négyrészes reboot így nem csupán látványos akciófilm-sorozat, hanem a 21. századi filmkészítés egyik mintapéldája, amely technológiai újításaival és összetett erkölcsi kérdéseivel egyaránt maradandó élményt nyújt azoknak is, akik korábban esetleg kihagyták ezt a modern sci-fi eposzt.