Szó szerint rémálom a koronavírus-járvány – álmatlanságot és kimerültséget okozhat a COVID-19
Finn kutatók a mesterséges intelligencia segítségével nagyjából ezer önkéntesen végzett kísérletek során rájöttek, hogy a pandémia rettenetes rémálmokat okozhat, amit az emberek nehezen emésztenek meg ébredés után.
Finn kutatók a mesterséges intelligencia segítségével nagyjából ezer önkéntesen végzett kísérletek során rájöttek, hogy a pandémia rettenetes rémálmokat okozhat, amit az emberek nehezen emésztenek meg ébredés után.
A Frontiers in Psychology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban 4 ezer finnországi lakost követtek nyomon a lezárások alatt hat héten keresztül, közülük nyolcszázan pedig részletesen beszámoltak arról, miket álmodtak – az eredmények alapján kiderült, hogy a pandémia következtében meghúzódó szorongással küzdenek.
„Ledöbbenve tapasztaltuk, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások apokaliptikus érzelmeket ébresztettek az emberekben. Az extrém esetek átélhetővé teszik az álmokat, ezért a belső feszültség magasabb szintekre emelkedhet.”
mondta Dr. Anu Katriina Pesonen, a Helsinki Egyetem kutatója.
Pesonen és kollégái az álmok során érzékelt finn szavakat lefordította angolra, majd egy AI algoritmusba táplálta be a listát, amit szókapcsolatok elemzésére fejlesztettek ki. Összesen 33 álommintát találtak, közülük huszonkettőt rémálomnak minősítettek, 55%-uk egyértelműen a jelenleg zajló pandémia köré épült.
A rémálmok leggyakrabban észlelt témái közé a közösségi távolságtartás megszegése, a megfertőződés, a védőfelszerelések hiánya, a negatív jövőkép és az apokalipszis eljövetele tartoztak.
Meglepő, hogy az ölelés, a kézfogás, a tömeg és a bulik, valamint a velük összefüggésbe hozható szabályozások áthágása szerepelt a legtöbbet az álmokban. A résztvevők fele a karantén alatt többet aludt, mint az azt megelőző időszakban, bár 10 százalékuk nehezebben hunyta le a szemét, és gyakran rémálmokra riadtak fel.
A kutatásból megtudhattuk, hogy a stressz szintje jelentős módon megnőtt, amelyek szoros kapcsolatban vannak a görcsös jellegű alvással és a rossz álmokkal. Főként azoknál figyelték meg a szorongás és a depresszió felerősödését, akiknek nehézséget okozott álomra hajtani a fejüket.
„A folyamatos, ismétlődő rémálmok a poszttraumás stressz szindróma jeleire utalhatnak. Az álmok tartalma nem mindig véletlenszerű, ezért kulcsfontosságú szerepet játszhatnak abban, hogy megértsük a stressz és a szorongás valódi eredetét.”
zárta gondolatait Pesonen.
