Az elemzők szerint a következmények még hosszú éveken át hatással lehetnek a globális ellátásra és az árak alakulására. A háború – amit február 28-án indított az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen – 49 nap alatt több mint 50 milliárd dollár értékű nyersolajat „tüntetett el” a világgazdaságból, ami jól mutatja a konfliktus súlyát.

A számítások szerint a globális piacról több mint 500 millió hordó nyersolaj és kondenzátum esett ki, ami drámai mértékű visszaesést jelent, különösen annak fényében, hogy a hordónkénti ár átlagosan 100 dollár körül alakult ebben az időszakban. Kpler adatai alapján ez a kiesés önmagában is történelmi léptékű, és egyes szakértők szerint „a modern történelem legnagyobb energiaellátási zavara”.

A helyzet több mint súlyos

A helyzet súlyosságát jól érzékelteti Iain Mowat, a Wood Mackenzie vezető elemzőjének hasonlata, aki szerint mindez „olyan, mintha globálisan 11 napon keresztül egyetlen jármű sem közlekedne az utakon”, ami érzékletesen mutatja a kiesés volumenét. Eközben a Perzsa-öböl menti arab országok március során mintegy napi nyolcmillió hordó termelést veszítettek el, ami közel megegyezik a Exxon Mobil és a Chevron együttes kitermelésével – írja a Sky News.

A Reuters hírügynökség és több elemző beszámolója szerint a kieső mennyiség értéke eléri az 50 milliárd dollárt, amit Johannes Rauball, a Kpler vezető olajpiaci elemzője is megerősített, amikor úgy fogalmazott, hogy a hiányzó volumenek „nagyjából 50 milliárd dollárnyi kieső bevételt jelentenek”.

A stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros

Mindeközben diplomáciai szinten is történtek fejlemények: Irán külügyminisztere, Abbas Araghchi bejelentette, hogy a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros „teljes mértékben” újra megnyílt, miután Teherán korábban gyakorlatilag lezárta azt. Ez ugyan enyhítheti a rövid távú nyomást, azonban a szakértők szerint a helyreállás korántsem lesz gyors vagy zökkenőmentes.

Az adatok szerint a globális szárazföldi olajkészletek ebben a hónapban eddig 45 millió hordóval csökkentek, miközben egyes, nehezebb kitermelésű mezők – például Kuvaitban és Irakban – akár négy-öt hónapig is eltarthatnak, mire visszatérnek a normál működéshez.

Ráadásul az infrastruktúrában keletkezett károk, köztük a finomítói kapacitások sérülése és a katari Ras Laffan LNG-komplexum problémái miatt a teljes regionális energiarendszer helyreállítása akár évekig is elhúzódhat.