Az ENSZ atomenergia-ügynöksége szerint Észak-Korea „nagyon komoly” előrelépést ért el nukleáris fegyvergyártási képességeinek fejlesztésében, miközben a globális biztonságpolitikai feszültségek 2026-ban tovább erősödnek, különösen a Közel-Keleten zajló viták miatt, amelyek az iráni nukleáris program körül forognak.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója április 15-én Szöulban tett látogatása során megerősítette, hogy a műholdfelvételek és egyéb információk alapján jelentősen fokozódott a tevékenység az ország legfontosabb nukleáris központjában, Jongbjonban, ahol az 5 megawattos reaktor, az újrafeldolgozó üzem, a könnyűvizes reaktor és más létesítmények működése is intenzívebbé vált.

50 nukleáris robbanófejjel rendelkezhetnek

Szakértői becslések szerint Észak-Korea jelenleg mintegy 50 nukleáris robbanófejjel rendelkezhet, ugyanakkor több elemző továbbra is kétségbe vonja, hogy Phenjan képes volt-e ezeket teljes mértékben miniaturizálni és interkontinentális ballisztikus rakétákra szerelni, amik elérhetik az Egyesült Államok szárazföldi területeit, beleértve Washington és New York térségét is.

Az ország az első, két évtizeddel ezelőtti atomkísérlete óta fokozatosan építette ki nukleáris arzenálját, és Kim Dzsongun vezetése alatt a program látványosan felgyorsult annak ellenére, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa több szankciót is bevezetett Phenjan ellen. Megfigyelők úgy vélik, hogy a rezsim ezzel igyekszik csökkenteni annak esélyét, hogy a jövőben külső beavatkozás vagy rendszerváltási kísérlet célpontjává váljon.

A dúsított urán előállításának jelentősége

A Mirror szerint a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjához tartozó Beyond Parallel kutatócsoport a héten arról számolt be, hogy műholdképek alapján egy új, urándúsításra szolgáló épület építése gyakorlatilag befejeződhetett Jongbjonban, és a létesítmény hamarosan működésbe léphet.

A dél-koreai Yonhap hírügynökség által ismertetett elemzés szerint ez az üzem, valamint egy másik, Phenjan közelében, Kangszon térségében található feltételezett dúsító létesítmény nem szerepel a nemzetközi nukleáris hatóságok előtt hivatalosan bejelentett objektumok listáján.

A jelentés hangsúlyozza, a dúsított urán előállítása „jelentősen növelné az Észak-Korea birtokában lévő nukleáris fegyverek számát”, ami összhangban áll a NAÜ tavaly júniusi értékelésével, amely szerint a rezsim egy olyan dúsítóüzemet épít Jongbjonban, amely fegyverminőségű hasadóanyag előállítására is alkalmas lehet.

Grossi márciusban arról beszélt, hogy a punggjeri fő nukleáris kísérleti telepen nem tapasztaltak „jelentős változást”, ugyanakkor hozzátette, hogy a létesítmény továbbra is alkalmas lenne atomkísérletek végrehajtására. A főigazgató az észak-koreai nukleáris programot „egyértelműen az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megsértésének” nevezte, és hangsúlyozta, hogy az ügynökség „továbbra is fenntartja megerősített készenlétét, hogy betöltse alapvető szerepét az észak-koreai nukleáris program ellenőrzésében”.

Bár Phenjan 2017 óta nem hajtott végre újabb atomrobbantást, az elmúlt években látványos rakétatechnológiai fejlesztéseket mutatott be, és növelte fegyverkészleteit, ami összhangban áll Kim Dzsongun tavaly augusztusi kijelentésével a nuklearizáció „gyors ütemű bővítéséről”.

Eközben a diplomáciai erőfeszítések megrekedtek, miután Kim és Donald Trump amerikai elnök első ciklusa alatt tartott csúcstalálkozói nem hoztak áttörést, és a két Korea közötti kapcsolatok is tovább romlottak.