A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által készíttetett felmérés rávilágít arra, hogy „a gyermekek digitális szokásait és a képernyő előtt töltött időt a család lakóhelyének településtípusa, valamint a szülő életkora mellett jelentősen meghatározza a szülők iskolai végzettsége”, miközben az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a családok egyre nagyobb arányban számítanának az intézmények támogatására, hiszen „a családok egyre nagyobb arányban várnának segítséget az óvodáktól a tudatos eszközhasználat kialakításában”.

A kutatás adatai szerint „a digitális eszközöket használó óvodások 11 százaléka már saját okostelefonnal vagy tablettel rendelkezik, és ez az arány az óvodáskor végére, hatéves korra eléri a 25 százalékot”, ami jól mutatja, hogy a technológia milyen gyorsan válik a mindennapok részévé már egészen fiatal korban is.

Már 3 éves koruk előtt okoseszközt kapnak

Ennél is figyelemreméltóbb, hogy „a saját eszközzel rendelkező gyermekek 70 százaléka legkésőbb 4 éves korában, egyötödük pedig már 3 éves kora előtt megkapta első saját okoseszközét, amit, gyakran naponta többször is használ”.

A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása, hogy a társadalmi különbségek már ebben az életkorban is erősen megjelennek, hiszen „a szülők iskolai végzettsége éles határvonalat húz a gyermekek képernyőideje és a digitális nevelés terén”.

A részletes adatok alapján „a felsőfokú végzettségű szülők óvodás gyermekei hetente átlagosan 5 órát töltenek a képernyők előtt, addig az alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettségű szülők megengedőbbnek bizonyulnak e tekintetben, ugyanis gyermekeik esetében ez az érték meghaladja a heti 10 órát”, és ez utóbbi csoport esetében az is gyakoribb, hogy az eszközöket megnyugtatásra vagy figyelemelterelésre használják.

A kutatás arra is rámutat, hogy a szülői viselkedés kulcsszerepet játszik a mintakövetésben, hiszen „a szülők háromötöde tisztában van azzal, hogy saját digitáliseszköz-használati szokásai befolyásolják gyermeküket”, ennek ellenére a gyakorlatban sokan mégis rendszeresen használják eszközeiket a gyerekek jelenlétében: „tízből hat szülő online cseveg, ugyanekkora arányuk ilyen formában intézi ügyeit, mintegy 20 százalékuk pedig a közösségi médiát is böngészi, miközben a kicsikkel van”.

A válaszadók többsége

A válaszadók többsége szerint a megoldás részben az intézményi nevelés erősítésében rejlik, ugyanis „a válaszadók több mint fele (54 százalék) szerint az óvodának aktív szerepet kellene vállalnia a gyermekek digitális nevelésében”, és a tájékozódás során az óvodapedagógusokat az egyik legfontosabb, hiteles forrásként jelölték meg.

A közlemény kitér arra is, hogy az eredmények egy átfogó szakmai kiadványban is megjelennek, amely a legkisebbek digitális eszközhasználatának sajátosságait és kockázatait vizsgálja, és fontos támpontot adhat mind a szülők, mind a szakemberek számára.

Liner/MTI