A fiatal felnőttkorban bekövetkező súlygyarapodás hosszú távon súlyosabb következményekkel járhat, mint azt korábban feltételezték, mivel egy nagyszabású svéd kutatás szerint minél korábban alakul ki az elhízás, annál nagyobb az idő előtti halálozás kockázata.

A Lundi Egyetem több mint 600 ezer ember adatait elemezte, és azt vizsgálta, miként befolyásolja a 17 és 60 év közötti testsúlyváltozás a különböző betegségek miatti halálozást.

Az elhízás és a krónikus betegségek

Az elhízás és a krónikus betegségek közötti kapcsolat régóta ismert, ugyanakkor ez a vizsgálat nem csupán egy adott időpontban mért testsúlyt vett alapul, hanem azt követte nyomon, hogyan változott a résztvevők súlya a felnőttévek során. Az eredmények egyértelmű mintázatot mutattak, mivel azok, akik fiatalabb korban kezdtek jelentős súlyt felszedni, nagyobb arányban haltak meg idő előtt, különösen szív- és érrendszeri betegségek, valamint cukorbetegség következtében.

„A legkövetkezetesebb eredmény az, hogy a fiatalabb életkorban bekövetkező súlygyarapodás magasabb kockázattal jár a későbbi korai halálozás szempontjából azokhoz képest, akik kevesebbet híztak” – fogalmazott Tanja Stocks, a Lundi Egyetem epidemiológus docense, aki a kutatás egyik vezetője volt. A tanulmány az eClinicalMedicine folyóiratban jelent meg – olvasható a ScienceDaily oldalán.

A követési időszak

A vizsgálatba bevont személyek testsúlyát legalább három alkalommal mérték, például katonai sorozás, várandósgondozás vagy más egészségügyi vizsgálat során, így az adatok megbízhatóbbnak számítanak, mint az önbevalláson alapuló kutatások esetében. A követési időszak alatt 86 673 férfi és 29 076 nő hunyt el.

A kutatók megállapították, hogy akik 17 és 29 éves koruk között váltak elhízottá, mintegy 70 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg idő előtt, mint azok, akik 60 éves korukig nem érték el az elhízás kategóriáját, amelyet 30 feletti testtömegindexszel határoztak meg. Huyen Le, a tanulmány első szerzője szerint ennek egyik lehetséges magyarázata az, hogy a korán elhízott emberek szervezete hosszabb ideig van kitéve a túlzott zsírfelhalmozódás káros biológiai hatásainak.

Születtek érdekes eredmények

Érdekes módon a nőknél a daganatos megbetegedések esetében nem mutatkozott hasonló összefüggés az elhízás kialakulásának időpontja és a halálozási kockázat között. „A kockázat nagyjából azonos volt függetlenül attól, mikor következett be a súlygyarapodás. Ha a hosszú távú elhízás lenne az alapvető kockázati tényező, akkor a korábbi súlygyarapodás magasabb kockázatot jelentene. Az, hogy ez nem így van, arra utal, hogy más biológiai mechanizmusok is szerepet játszhatnak a nők daganatos kockázatában és túlélésében” – mondta Huyen Le. A kutatók szerint ebben szerepet játszhatnak a menopauzával összefüggő hormonális változások is.

A népességszintű kockázati arányok

A szakemberek hangsúlyozták, a népességszintű kockázati arányok értelmezésekor óvatosság szükséges, ugyanakkor a tendenciák egyértelműek, és fontos üzenetet hordoznak a döntéshozók számára. „Nem szabad túlságosan leragadni a pontos kockázati számoknál, mivel azok számos tényezőtől függenek, ugyanakkor a mintázatok felismerése kulcsfontosságú, és ez a tanulmány fontos üzenetet küld a döntéshozóknak az elhízás megelőzésének jelentőségéről” – emelte ki Tanja Stocks.

A szakértők egyre gyakrabban beszélnek úgynevezett elhízást elősegítő társadalmi környezetről, amelyben a mindennapi élet feltételei megnehezítik az egészséges életmód fenntartását, miközben megkönnyítik a súlygyarapodást. A kutatók szerint ezért elengedhetetlen, hogy a döntéshozók olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek bizonyítottan hozzájárulnak az elhízás visszaszorításához, mivel ezzel hosszú távon jelentős egészségnyereség érhető el.