Egy friss, több ezer ember bevonásával készült kutatás arra utal, hogy a testsúly alakulását nem csupán az befolyásolja, mit eszünk, hanem az is, mikor tesszük ezt. Az International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity szaklapban megjelent tanulmány szerint azoknál, akik hosszabb éjszakai böjtöt tartanak és korán reggeliznek, nagyobb eséllyel marad alacsonyabb a testtömegindex az évek során.

A vizsgálatot a Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet kutatói vezették, és több mint 7000, 40 és 65 év közötti felnőtt adatait elemezték, akik a GCAT Genomes for Life kohorsz tagjai. A résztvevők 2018-ban részletes kérdőíveket töltöttek ki testmagasságukról, testsúlyukról, étkezési szokásaikról, életmódjukról és társadalmi helyzetükről, majd öt évvel később több mint 3000 fő ismét részt vett egy utánkövetéses felmérésben, amely lehetővé tette a változások hosszabb távú nyomon követését.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hosszabb éjszakai böjt és a korai étkezés együttese kedvezőbb BMI-értékekkel társult. Luciana Pons-Muzzo, a kutatás idején az ISGlobal munkatársa úgy fogalmazott, hogy „eredményeink más friss tanulmányokkal összhangban arra utalnak, hogy az éjszakai böjt meghosszabbítása segíthet az egészséges testsúly fenntartásában, amennyiben korai vacsorával és korai reggelivel párosul”.

A nemek szerinti összehasonlítás

Hozzátette, ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi étkezés jobban igazodik a szervezet cirkadián ritmusához, ami hatékonyabb kalóriafelhasználást és kiegyensúlyozottabb étvágyszabályozást tesz lehetővé, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy végleges ajánlások megfogalmazásához további bizonyítékokra van szükség.

A nemek szerinti összehasonlítás érdekes különbségeket tárt fel. A nők átlagosan alacsonyabb BMI-vel rendelkeztek, nagyobb arányban követték a mediterrán étrendet, és ritkábban fogyasztottak alkoholt, emellett azonban gyakrabban számoltak be gyengébb mentális egészségről, valamint nagyobb arányban viseltek családi vagy háztartási felelősséget – írja a ScienceDaily.

Klaszteranalízissel külön csoportokat is azonosítottak

A kutatók klaszteranalízissel külön csoportokat is azonosítottak, és egy kisebb férficsoport különösen kitűnt, mivel tagjai jellemzően 14 óra után ettek először, napi mintegy 17 órát böjtöltek, gyakrabban dohányoztak és ittak alkoholt, kevesebbet mozogtak, ritkábban követték a mediterrán étrendet, továbbá alacsonyabb iskolai végzettséggel és magasabb munkanélküliségi aránnyal rendelkeztek. Hasonló mintázatot a nőknél nem figyeltek meg.

A kutatás az időszakos böjt egyik formáját, az éjszakai böjtöt vizsgálta, ugyanakkor külön elemezték azokat a férfiakat is, akik a reggeli kihagyásával gyakorolták az időszakos böjtöt.

Camille Lassale, a tanulmány társszerzője rámutatott, hogy „különböző módjai vannak az úgynevezett időszakos böjtnek, és a mi vizsgálatunk az éjszakai böjtre vonatkozott”, majd hozzátette, hogy a reggeli elhagyása ebben az alcsoportban nem járt együtt kedvezőbb testsúllyal. Mint mondta, más beavatkozásos vizsgálatok is azt mutatták, hogy ez a módszer hosszú távon nem hatékonyabb a testsúly csökkentésében, mint az egyszerű kalóriabevitel mérséklése.

A kutatás a krononutríció nevű, egyre nagyobb figyelmet kapó tudományterülethez kapcsolódik, amely nemcsak az elfogyasztott ételek minőségét, hanem az étkezések időpontját és gyakoriságát is vizsgálja. Anna Palomar-Cros, a tanulmány egyik kutatója szerint „a kutatás alapja az a felismerés, hogy a szokatlan étkezési mintázatok ütközhetnek a cirkadián rendszerrel, amely a nappal és az éjszaka váltakozását, valamint az ezekhez igazodó élettani folyamatokat szabályozza”.