A skandináv krimik világában ritkán találkozni egyszerű, egyenes vonalú nyomozással, és ezt a hagyományt A gesztenyeember is következetesen továbbviszi, amikor egy sorozatgyilkosság történetét egy látszólag jelentéktelen, mégis baljós jel köré szervezi.

A Collider szerint Søren Sveistrup azonos című bestsellerén alapuló, hatrészes Netflix-széria már megjelenésekor 100 százalékos értékelést ért el a Rotten Tomatoes oldalán, ami jól jelzi, hogy nem hétköznapi thrillerről van szó.

A sztori lényege

A történet középpontjában Naia Thulin nyomozó és társa, Mark Hess áll, akik egy olyan elkövető után kutatnak, aki minden egyes bűntett helyszínén apró, gesztenyéből készült figurákat hagy maga után.

A kezdetben pusztán bizarr névjegynek tűnő tárgy hamar a nyomozás kulcselemévé válik, amikor kiderül, hogy egy oda nem illő ujjlenyomat is kapcsolódik hozzá, amely váratlanul összeköti a jelent és a múltat. A látszólag ártatlan kézműves alkotás így egyre összetettebb rejtélyhez vezet, amely olyan ügyet hoz felszínre, amelyről sokan azt hitték, örökre lezárult.

A sorozat különlegessége

A sorozat különlegessége abban rejlik, hogy a gesztenyebábuk önmagukban nem véresek és nem hordoznak okkult jelképeket, mégis ezek válnak a történet legnyugtalanítóbb motívumaivá. Az alkotók tudatosan játszanak az ellentéttel, hiszen ami normális esetben gyermeki és ártatlan, itt a rettegés szimbólumává alakul át, és minden újabb felbukkanása fokozza a feszültséget. Ahogy Thulin és Hess egyre mélyebbre ás az ügyben, a figurák már nem csupán bizonyítékok, hanem annak jelképei lesznek, hogy a múlt árnyai továbbra is jelen vannak.

Danica Ćurčić alakításában Thulin tapasztalt nyomozó, aki kemény ügyekhez szokott, ez a vizsgálat azonban olyan személyes és intézményi titkokat bolygat meg, amik túlmutatnak egy szokványos gyilkossági eseten. A munkája és az anyaság közötti egyensúly fenntartása önmagában is komoly terhet jelent számára, miközben az ügy egyre inkább személyes síkra terelődik.

Mikkel Boe Følsgaard Mark Hesse kezdetben visszafogott és távolságtartó figurának tűnik, aki mintha csak kivárná a következő lehetőséget, ám a gesztenyefigurák felbukkanása világossá teszi, hogy őt is saját múltja kísérti, és ez a nyomozás újabb sebeket szakít fel benne.

Végig izgalmas marad a sorozat

A Gesztenyeember nem csupán a gyilkosságokra koncentrál, hanem jelentős hangsúlyt fektet az áldozatok és családjaik bemutatására is, ami ritka érzékenységgel gazdagítja a történetet. A félrevezető ujjlenyomatok és az ismerősen csengő nevek nem egyszerű nyomok, hanem olyan robbanásveszélyes tényezők, amelyek életeket tehetnek tönkre.

A hat epizód végére számos kérdés választ kap, ugyanakkor a történet súlya nem csökken, hiszen a nézőben ott marad a kérdés, milyen árat kell fizetni az igazság feltárásáért. Mivel a folytatás már készül, minden esély megvan arra, hogy a sorozat még mélyebbre ásson a múlt sötét rétegeiben, és tovább vizsgálja, miként hat a bűn mindazokra, akik kapcsolatba kerülnek vele.