A szarvasmarhákat sokáig nem tartották különösebben intelligens állatoknak, ám egy svájci tehén esete most komoly kihívás elé állítja ezt a beidegződést, miután a kutatók dokumentálták, hogy az állat tudatosan és rugalmasan használ eszközöket saját céljai érdekében. A Current Biology folyóiratban közzétett tanulmány szerint Veronika az első olyan tehén, akinél egyértelműen igazolták az eszközhasználatot, ami eddig főként főemlősöknél volt ismert jelenség.

A történet gyökerei több mint egy évtizedre nyúlnak vissza, amikor Witgar Wiegele biogazdálkodó, aki Veronikát nem haszonállatként, hanem családtagként tartja, felfigyelt arra, hogy a tehén botokat vesz a szájába, és azokkal vakarja magát. A viselkedést videón is rögzítették, amely később eljutott a kutatókhoz, és felkeltette az érdeklődésüket – számolt be róla a ScienceDaily.

Alice Auersperg, a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem kognitív biológusa úgy fogalmazott, hogy „amikor megláttam a felvételt, azonnal nyilvánvaló volt, hogy ez nem véletlen mozdulatsor”, majd hozzátette, hogy „ez egy ritkán vizsgált faj valódi, jelentéssel bíró eszközhasználata”.

Veronika képességei

A kutatók ellenőrzött körülmények között is megvizsgálták Veronika képességeit, és egy kefét helyeztek elé különböző pozíciókban, hogy megfigyeljék, miként használja azt. Az ismételt kísérletek során a tehén következetesen a kefe különböző részeit választotta attól függően, melyik testrészét akarta megvakarni, döntései pedig nem esetlegesnek, hanem célszerűnek bizonyultak.

Antonio Osuna-Mascaró szerint „kimutattuk, hogy egy tehén valóban rugalmas eszközhasználatra képes”, majd hangsúlyozta, hogy „Veronika nem csupán tárgyat használ vakarózásra, hanem ugyanazon eszköz eltérő részeit különböző célokra alkalmazza, és a funkcióhoz, illetve a testrészhez igazítja a technikáját”.

Érdekes dolgokra volt képes

A megfigyelések alapján a nagyobb, keményebb felületeknél, például a hátán, a sörtés részt részesítette előnyben, míg az érzékenyebb alsóbb területeknél inkább a sima nyelet használta, miközben mozdulatait is az adott feladathoz igazította. A felső testrészek vakarásakor erőteljesebb, szélesebb mozgást végzett, ugyanakkor az alsó régióknál lassabb és precízebb mozdulatokkal dolgozott, ami tudatos kontrollra utal.

Az eszközhasználat definíciója szerint egy külső tárgy fizikai manipulálásával érünk el egy konkrét célt, Veronika viselkedése pedig nemcsak megfelel ennek a kritériumnak, hanem túl is mutat rajta, mivel többfunkciós és rugalmas módon alkalmazza ugyanazt az eszközt. Hasonló szintű, többcélú eszközhasználatot korábban egyértelműen csak csimpánzoknál dokumentáltak a nem emberi fajok közül.

Előrelátást tükröznek a mozdulatok

Bár Veronika saját testén alkalmazza az eszközt, amit egocentrikus eszközhasználatnak neveznek, ez a forma sem tekinthető egyszerűnek, különösen azért, mert a tehenek nem rendelkeznek kézzel, így kizárólag a szájuk segítségével manipulálhatják a tárgyakat. Ennek ellenére a kutatók szerint a tehén mozdulatai előrelátást tükröznek, mivel a fogásán és a mozgásán is változtat annak érdekében, hogy elérje a kívánt hatást.

A szakemberek úgy vélik, hogy Veronika kivételes életkörülményei is hozzájárulhattak a viselkedés kialakulásához, hiszen hosszú életet él egy ingergazdag környezetben, napi kapcsolatban áll emberekkel, és számos manipulálható tárgy veszi körül. Ezek a feltételek elősegíthették a felfedező és újító viselkedést, amely a legtöbb haszonállat esetében ritkán kap teret.

A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy „[Veronika] nem készített eszközöket, mint Gary Larson rajzfilmtehene, de figyelemre méltó ügyességgel és rugalmassággal választotta ki, igazította és használta azokat”, majd hozzáteszik, hogy „talán nem az a képtelenség, hogy egy tehén eszközt használ, hanem az a feltételezés, hogy ilyesmi nem is létezhet”.

A felfedezés az első megerősített eset az eszközhasználatra a szarvasmarhák körében, ugyanakkor felveti annak lehetőségét is, hogy hasonló viselkedések eddig egyszerűen rejtve maradtak a megfigyelők előtt.