Könnyen elképzelhető, hogy a Project Hail Mary végül az év legjobb sci-fi filmjeként marad meg a köztudatban, ugyanakkor a műfaj korábbi évtizedei számos olyan alkotást kínálnak, amelyek minőségben és hatásban is túlmutatnak rajta.

Mindez nem a friss bemutató érdemeit csökkenti, hiszen a film kifejezetten erős darab, inkább arra világít rá, hogy a tudományos-fantasztikus mozi története rendkívül gazdag és sokszínű.

Kézenfekvő párhuzam a Pókember a Pókverzumban, amit részben ugyanaz az alkotópáros jegyez, mint a Project Hail Mary-t, mégis egészen más irányból közelíti meg a sci-fi fogalmát, hiszen a multiverzum elméletét egy szuperhős-történetbe ágyazva bontja ki.

A film nemcsak látványvilágával és narratív bátorságával tűnik ki, hanem azzal is, hogy a képregényfilmek túltelített korszakában képes volt friss és izgalmas eredettörténetet mesélni, emellett animációs mérföldkőként is számon tartják, amelynek folytatása tovább erősítette a franchise hírnevét.

A Godzilla Minus One is ott van

A Collider a listája részeként megemlíti, a Godzilla Minus One szintén kiemelkedik a műfajból, mert a legendás szörnyet egy második világháború utáni Japánba helyezve személyesebb és drámaibb megközelítést választ, miközben elkerüli a sorozatra jellemző túlzott harsányságot.

Ennek ellenére a film nem igényel mélyebb előismeretet a kaiju alműfajról, így azok számára is befogadható, akik most ismerkednek a Godzilla-univerzummal, ugyanakkor tematikai súlya és látványvilága a legjobbak közé emeli.

A könyörtelen realizmus

Az ember gyermeke egy sötét jövőképet fest, amelyben a globális meddőség az emberiség kihalásával fenyeget, és bár a történet 2027-ben játszódik, hangulata 2026-ban talán még nyomasztóbbnak hat, mint bemutatásakor. A film könyörtelen realizmussal és szinte elviselhetetlen feszültséggel ábrázolja a társadalmi összeomlást, ugyanakkor éppen ez a kérlelhetetlen intenzitás teszi felejthetetlenné és műfaján túlmutatóvá.

Hasonlóan megrázó élményt nyújt a Threads, ami egy nukleáris háború következményeit mutatja be, és bár technikailag sci-finek számít, spekulatív jellege ijesztően közel áll a valósághoz. A film szinte dokumentarista részletességgel követi végig a civilizáció összeomlását, miközben egyszerre válik az egyik legkiválóbb és legnyomasztóbb háborús alkotássá.

Egy igazi sarokkő

A sci-fi történetének egyik sarokköve a Metropolis, amely közel száz évvel bemutatója után is releváns maradt, hiszen a gazdagok és szegények közötti szakadékot egy futurisztikus város képén keresztül vizsgálja. A némafilm technikai megoldásai ma is lenyűgözőek, emellett a társadalmi egyenlőtlenségről és forradalomról szóló üzenete időtállónak bizonyult.

A világ végéig című alkotás az ezredforduló körüli bizonytalanságot és technológiai szorongást ragadja meg, miközben egy nem teljesen posztapokaliptikus road movie formájában járja be a világot. A film különösen előrelátónak tűnik abban, ahogyan az emberek és digitális eszközeik kapcsolatát ábrázolja, ráadásul zenei válogatása a filmtörténet egyik legerősebbje.

A 2001: Űrodüsszeia megkerülhetetlen klasszikus, amely az emberiség múltját és lehetséges jövőjét monumentális vízióban tárja a néző elé, miközben filozófiai mélységével és technikai precizitásával máig etalonnak számít. A film ikonikus mesterséges intelligenciája, a fenyegetően nyugodt HAL 9000 az egyik legemlékezetesebb antagonistává vált, noha csupán egy vörösen izzó pontként jelenik meg a vásznon.

A fehér bolygó ambiciózus és szándékosan töredezett alkotás, amely egy új bolygón alapított civilizáció több generáción átívelő történetét követi, és bár befejezetlensége miatt nem lehet teljes, megmaradt részei így is lenyűgözőek. A film egyszerre szürreális és nyugtalanító, látványvilága pedig különös módon ötvözi a szépséget és a taszító elemeket.

A legnagyobb legenda

A Csillagok háborúja első része 1977-ben alapozta meg a modern űroperák korszakát, és bár a folytatások között akad még erősebb epizód, az eredeti film úttörő szerepe megkérdőjelezhetetlen. A klasszikus hőstörténet és a galaktikus konfliktus elegye új irányt adott a látványos sci-finek, amelynek hatása máig érezhető.

A Szárnyas fejvadász szintén alapmű, amely első pillantásra egy fejvadász és szökött replikánsok történetét meséli el, ugyanakkor mélyebb rétegeiben az emberi identitás és halandóság kérdéseit boncolgatja. A film komor vizuális világa és filozofikus hangvétele újranézésre is gazdag élményt kínál, és sokak szerint minden idők egyik legérettebb sci-fi alkotása.