Az első hírek szerint Bahreinben több detonáció történt, nem sokkal azt követően, hogy az ország belügyminisztériuma rendkívüli riasztást adott ki, és arra kérte a lakosságot, hogy vonuljanak a legközelebbi biztonságos helyre.

Katar szintén figyelmeztetést adott ki: mobiltelefonos riasztásban javasolta minden lakosnak, hogy maradjanak zárt térben – akár otthon, akár máshol tartózkodnak –, és kerüljék a katonai létesítmények környékét. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint Bahrein Juffair nevű térségében – ahol az amerikai haditengerészet egyik támaszpontja található – füstöt láttak a robbanásokat követően.

Bahrein hivatalosan megerősítette, az amerikai haditengerészet 5. Flottájának főhadiszállását rakétatámadás érte. Kuvaitban az Al Jazeera arab nyelvű szerkesztősége számolt be arról, hogy robbanásokat hallottak, és megszólaltak a légvédelmi szirénák. Az Egyesült Arab Emírségek fővárosából, Abu-Dzabiból is hangos robbanásról érkezett jelentés, miközben a közel-keleti országos sorra zárják le a légtereiket.

Az 5. flotta az amerikai tengeri jelenlét központja a Közel-Keleten; feladata a Hormuzi-szoros és a Perzsa-öböl hajózási útvonalainak biztosítása. Egy ellene irányuló közvetlen támadás rendkívül súlyos fejlemény, ami egy kiterjedt regionális háború kockázatát hordozza magában.

Nagyon súlyos a helyzet

A fejleményekről az Al Jazeera élő tudósításban számolt be, mely részletesen ismertette a térség különböző pontjairól beérkező információkat, valamint a hivatalos reakciókat. A beszámoló szerint az események több országot is közvetlenül érintettek, ami arra utal, hogy a konfliktus túllépett az eredeti hadszíntéren, és regionális dimenziót öltött.

Moszkvából is éles reakció érkezett. Dmitry Medvedev, aki jelenleg Oroszország Biztonsági Tanácsának alelnöke, és Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségese, azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy az iráni nukleáris tárgyalásokat katonai műveletek előkészítésének leplezésére használta. Telegram-bejegyzésében így fogalmazott: „A béketeremtő ismét megmutatta valódi arcát. Az Iránnal folytatott összes tárgyalás fedőművelet. Ezt senki sem kételkedett. Senki sem akart igazán semmiben megállapodni.”

A történtek azt jelzik, hogy a térségben zajló katonai akciók már nem elszigetelt incidensek, hanem több országot érintő, egymásra reagáló eseménysorozat részei. A stratégiai jelentőségű amerikai haditengerészeti létesítmény elleni támadás, a kuvaiti szirénák és az Abu-Dzabiban hallott robbanás mind arra utalnak, hogy a konfliktus kiszélesedése valós veszély.

A gyorsan változó helyzet nemcsak a Közel-Kelet stabilitását érinti, hanem globális biztonságpolitikai és gazdasági következményekkel is járhat, különösen az energiaellátás és a nemzetközi kereskedelem szempontjából. A világ vezető hatalmai és a térség országai egyaránt feszült figyelemmel követik az eseményeket, miközben a diplomáciai és katonai lépések egymást követik egy rendkívül bizonytalan környezetben.

Irán hamar üzent a támadásokat követően

Irán külügyminisztériuma közleményben reagált a reggeli izraeli támadásokra, amelyek állítása szerint az ország „területi integritását és nemzeti szuverenitását, beleértve védelmi infrastruktúráját és több városban található nem katonai létesítményeket” vették célba. A tárca szerint az akciók túlmutatnak egy egyszerű katonai műveleten, és nemzetközi jogi következményekkel járnak.

A minisztérium hangsúlyozta: „Az Egyesült Államok és a cionista rezsim Irán elleni megújult katonai agressziója sérti a nemzetközi jogot és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elveit. Az Iráni Iszlám Köztársaság ezt az agressziót a nemzetközi béke és biztonság egyértelmű megsértésének tekinti, és hangsúlyozza, hogy fenntartja törvényes jogát a határozott válaszra.”

A közlemény kitér arra is, hogy „az iráni nemzet mindig türelmet és önmérsékletet tanúsított az eszkaláció megelőzése és a regionális stabilitás megőrzése érdekében”, ugyanakkor hozzáteszi, hogy a fegyveres erők „teljes mértékben készen állnak az ország védelmére, és a támadókkal meg fogják bánatni tetteiket”.

A nyilatkozat az Egyesült Államok és Izrael lépéseit „a fegyveres agresszió egyértelmű példájának” nevezte, és hivatkozott az ENSZ Alapokmányának 51. cikkére, amely az önvédelemhez való jogot rögzíti. A közlemény végén a minisztérium leszögezte: „A történelem azt mutatja, hogy az irániak soha nem adták meg magukat az agressziónak. Ezúttal is Irán válasza határozott lesz, és a támadók meg fogják bánni ellenséges cselekedeteiket.”