A történet monumentális mérete, a karakterek sokasága és a világ abszurditása miatt a projekt elsőre inkább tűnt vakmerő kísérletnek, mint reális filmes tervnek. Mégis, a Netflix adaptációja olyan erősre sikerült, hogy a rajongók szerint „a kérdés nem az, hogy folytatódhat‑e, hanem az, hogyan és mikor érhet véget ez a grandiózus kaland.”

A sorozat már az első epizódtól kezdve bizonyította, hogy érti Oda történetének lényegét. A kritikusok és a rajongók egyetértenek abban, hogy a Netflix végre „feltörte a kódot az élőszereplős animeadaptációkhoz”, hiszen a One Piece nem csupán másolja a mangát, hanem átülteti annak szellemét egy működő, filmszerű formába.

Miért működik ennyire jól a One Piece élőszereplős változata?

A szereposztás kulcsfontosságú. Monkey D. Luffy megformálója, Iñaki Godoy „határtalan optimizmust és vakmerő őszinteséget sugároz”, ami tökéletesen visszaadja a leendő Kalózkirály karakterét. A színész nem utánozza az animét, hanem természetes módon testesíti meg Luffy lényegét.

Ugyanez igaz Roronoa Zoróra (Mackenyu), Namira (Emily Rudd), Usoppra (Jacob Romero Gibson) és Sanjira (Taz Skylar) is: mindannyian úgy hozzák a karakterek érzelmi magját, hogy közben a valóság talaján tartják őket, elkerülve a paródia veszélyét.

A történet tempója is meglepően jól működik. A nyolcrészes első évad az East Blue sagát dolgozza fel, vagyis nagyjából 95 manga fejezetet. Ez könnyen vezethetett volna kapkodáshoz, de a Netflix „precízen megőrizte Oda történetének érzelmi csúcspontjait anélkül, hogy a sorozat sietősnek érződne.”

A legnagyobb bravúr azonban az, hogy a sorozat képes volt egyensúlyba hozni a manga vad excentricitását a filmes hitelességgel. A Devil Fruit‑képességek, a hal‑emberek vagy épp a bohóc kalózok könnyen nevetségessé válhattak volna, de a sorozat „úgy emeli meg a világot, hogy közben sosem válik nevetségessé.”

Oda mély bevonódása pedig kulcsfontosságú volt: a cikk szerint „Oda együttműködése a Netflixszel nem marketingfogás, hanem a siker egyik alapköve.”

A One Piece soha nem fogy ki alapanyagból

A manga több mint 1100 fejezetével a modern popkultúra egyik leghosszabb története. Az első évad mindössze a tizedét dolgozta fel. A cikk szerint „még akkor is évekig tartana az adaptáció, ha a manga holnap véget érne.”

A jövőben olyan monumentális sagák várnak a sorozatra, mint Alabasta, Skypiea, Water 7, Enies Lobby, Marineford, Dressrosa, Whole Cake Island vagy Wano – mindegyik önmagában is több évadnyi anyag. A Netflix tehát bőven válogathat a történetek között, és minden saga természetes, több epizódos évadként adaptálható.

De meddig tarthat reálisan az élőszereplős One Piece?

A ScreenRant szerint a sorozat nem tarthat örökké, még akkor sem, ha a minősége alapján sokan ezt szeretnék. Ha minden évad körülbelül 100 manga fejezetet dolgoz fel, akkor legalább 11 évadra lenne szükség a teljes történethez. A jelenlegi gyártási tempó alapján ez több mint 30 év lenne.

Ez pedig komoly akadályokat jelent:

• a színészek öregednek
• a költségek nőnek
• a közönség figyelme változik
• a későbbi sagák egyre komplexebbek

A valószínű forgatókönyv szerint a Netflix és Oda egy olyan narratív csúcspontot keres majd, amely méltó lezárást ad, még ha a manga teljes történetét nem is tudják végigvinni.