Denzel Washington, generációjának egyik legnagyobb színésze, jelenleg a Netflixre készülő Here Comes the Flood című filmjén dolgozik, amit a Collider úgy jellemez, mint „egy szokatlan rablós filmet egy bankőrről, egy pénztárosról és egy mesterbűnözőről, akik halálos játszmába keverednek csalásokkal és árulásokkal.”

A produkciót Fernando Meirelles rendezi, a forgatókönyvet pedig Simon Kinberg írja, és olyan sztárok csatlakoznak Washingtonhoz, mint Robert Pattinson és Daisy Edgar‑Jones. Amíg azonban a Netflix bejelenti a premierdátumot, a rajongók egy kevésbé felkapott, de kritikusok által nagyra értékelt Washington‑alakítást is újra felfedezhetnek: a 2004-es The Manchurian Candidate (A mandzsúriai jelölt) című politikai thriller remake-et, amely március 1-jétől új streamingplatformon lesz elérhető.

A film, ami „hátborzongató rezonanciát” keltett

A Jonathan Demme által rendezett 2004-es változat a Rotten Tomatoes oldalán 79%-os „certified fresh” minősítést kapott a kritikusoktól, míg a közönség 63%-ra értékelte. „Bár nem olyan klasszikus, mint az elődje, ez a feldolgozás jól játszott és hátborzongató rezonanciát kelt.”

A film Robert Condon regényének modernizált adaptációja, és olyan sztárok szerepelnek benne Washington mellett, mint Meryl Streep, Jon Voight, Kimberly Elise, Vera Farmiga és Jeffrey Wright. A történet egy összeesküvésekkel, politikai manipulációval és pszichológiai játszmákkal teli világba vezet, amely a mai napig aktuálisnak hat.

A Collider szerint A mandzsúriai jelölt március 1-jétől 2026-ban lesz elérhető a Starz kínálatában.

Miért nem lett kasszasiker, ha ennyire jó?

A film kritikai sikere ellenére a mozikban nem teljesített jól. „A 80 millió dolláros gyártási költség ellenére a film mindössze 96 millió dollárt hozott világszerte.” Ebből 66 millió dollár származott az amerikai piacról, 30 millió pedig a nemzetközi bevételekből. A film így még a 2004-es év 60 legnagyobb bevételű filmje közé sem került be.

A gyenge pénzügyi eredmények ellenére a film az évek során egyre nagyobb elismerést kapott, különösen Washington erőteljes alakítása miatt, amely sokak szerint a színész egyik leginkább alulértékelt teljesítménye.

A politikai manipuláció, a hatalom árnyoldalai és a pszichológiai feszültség témái ma talán még aktuálisabbak, mint 2004-ben. A film atmoszférája, Washington játéka és Demme rendezése együtt olyan intenzív élményt nyújt, amely újra és újra visszahozza a nézőket.