Ez az Olive Kitteridge, amit a kritikusok szerint egyszerre „megrendítő, lenyűgöző és gyönyörű”, és amit akár egyetlen este alatt végig lehet nézni. A minisorozatok azért különösen népszerűek az HBO-n, mert elegendő teret adnak egy nagyívű történet kibontására, miközben nem húzzák túl hosszúra a cselekményt.

„Az HBO minisorozatainak listája a valaha készült legjobb sorozatok közül is tartalmaz néhányat… Az Olive Kitteridge pedig mindkettő: hihetetlen történetmesélés és könnyed nézhetőség.”

Miről szól az Olive Kitteridge? – Egy nő húsz évének csendes tragédiái

A történet középpontjában a címszereplő, Olive Kitteridge áll, akit Frances McDormand alakít lehengerlő hitelességgel. Olive egy nyugdíjas általános iskolai tanár Maine tengerparti kisvárosában, aki mogorva, zárkózott és gyakran kifejezetten nyers. Férjével, a jólelkű Henryvel (Richard Jenkins) és fiával, Christopherrel (Devin Druid) való kapcsolata tele van feszültséggel és kimondatlan sérelmekkel.

A minisorozat mintegy húsz évet ölel fel az 1980-as évektől a 2000-es évekig, miközben végigkövetjük Olive életének fájdalmas, olykor megrázó eseményeit, és azt, hogyan hatnak ezek a családjára. „Olive sosem mond jót senkiről… és szigorú a könnyed természetű férjével és frusztrált fiával szemben.” – írja a Screenrant

Nem tipikus dráma – a depresszió nem probléma, hanem állapot

Az Olive Kitteridge különlegessége, hogy nem egy klasszikus karakterfejlődést mutat be. Nem arról szól, hogy a főhős megtanulja szeretni az életet, hanem arról, hogyan él túl valaki, aki alapvetően csalódott és dühös a világra. „Az Olive Kitteridge nem olyan sorozat, amely azt mutatja be, hogyan válik valaki dühös tanárból olyanná, aki meglátja a világ szépségét.”

A depresszió központi téma, és a sorozat nem próbálja megoldandó problémaként ábrázolni. Olive már a történet elején kijelenti, hogy depressziós – nem panaszkodva, hanem tényként. A sorozat üzenete szerint: „A való világban néha depressziós vagy, és ki kell találnod, hogyan fogsz – vagy nem fogsz – továbbmenni.”

Miért működik még ma is ennyire jól?

Az Olive Kitteridge időtállósága abban rejlik, hogy olyan univerzális témákat dolgoz fel, mint a magány, a csalódás, a házasság nehézségei és az öregedés. Frances McDormand alakítása máig lenyűgöző, és a sorozat minden epizódja mélyen emberi, fájdalmasan őszinte.

„Nincs nagy csúcspont, nincs katarzis… a sorozat a mindennapi élet monotonitását és azt mutatja be, hogyan birkóznak meg vele az emberek.” Éppen ez a hétköznapiság teszi annyira valóságossá és megrendítővé.