A gyermek január 10-én szenvedett harapást a Bhiwandi nevű területen, ezt követően pedig több egészségügyi intézményben is megfordult, mielőtt állapota végzetesen rosszabbra fordult. A család először a körzet állami fenntartású IGM kórházába vitte a fiút, ahol – a kórház közlése szerint – „veszettség elleni oltást és tetanusz injekciót kapott”.

Innen egy másik kórházba irányították, majd visszakerült a bhiwandi intézménybe, ahonnan végül hazavitték. Néhány hét elteltével azonban a fiú állapota súlyosan romlott, ezért egy mumbai önkormányzati kórházba szállították, ahol január 30-án meghalt.

Nem egyértelmű, hogy a halál oka a kutyaharapás volt-e

Az IGM kórház egyik orvosa megerősítette: „A fiút veszettség elleni és tetanusz oltással látták el, amikor először behozták.” A helyi orvosok ugyanakkor azt mondták, „még nem világos, hogy a halálát a kutyaharapás okozta-e, vagy valami más.”

A tragédia azonban komoly felháborodást váltott ki a térségben. A bhiwandi választókerület képviselője, Rais Shaikh (Samajwadi Párt) szerint a kóbor kutyák és az általuk okozott halálesetek „egyre nagyobb aggodalomra adnak okot.” A politikus azt állította, hogy a környék állami kórházaiban „gyógyszerhiány van, és a személyzet mulasztást követ el.” Shaikh szombaton úgy nyilatkozott: „Fel fogom vetni ezt az ügyet a közgyűlésben.” – idézi az NDTV.

A fiú halála ismét rávilágít arra, hogy India számos térségében a kóbor kutyák elleni védekezés és a megfelelő egészségügyi ellátás biztosítása továbbra is komoly kihívás. Bár a kórházak állítják, hogy a szükséges oltásokat beadták, a család és a helyi képviselő szerint a rendszer hiányosságai hozzájárulhattak a tragédiához.

A vizsgálatok még tartanak, és a halál pontos oka továbbra sem ismert, de a történet már most komoly társadalmi vitát indított el a közegészségügyi ellátás minőségéről és a kóbor állatok kezeléséről.