A CBR kritikusa, Ashley – Rotten Tomatoes‑minősített szakíró – szerint ezek a művek nemcsak megérdemelnék, hogy újra beszéljünk róluk, hanem ma, a streaming aranykorában különösen relevánsak is lennének.

A sci-fi „ablakot nyit az emberiségre, megmutatva, hogyan hatna ránk az idegen élet, a fejlett technológia vagy az űrutazás”. Mégis, sok film „új generációk számára feledésbe merült”, miközben a modern blockbusterek elnyomták őket.

Gattaca – a kultklasszikus, ami előre látta a jövőt

A Gattaca a genetikai szelekcióra épülő társadalom rémképét mutatja be, ahol a „Valids” és „In‑Valids” közötti szakadék határozza meg az emberek sorsát. A film középpontjában Vincent áll, aki természetes úton született, mégis űrutazásról álmodik – ehhez azonban egy „Valid” identitását kell magára öltenie.

Ashley szerint a film „gyönyörűen öregedett, üzenete pedig idővel egyre előrelátóbbá vált”. A sztárszereplők – Ethan Hawke, Jude Law, Uma Thurman – ellenére a mozikban nem aratott nagy sikert, de 2026-ra stabil kultközönséget szerzett.

Kapcsolat– a sci-fi, amely a hit és tudomány párbeszédére épít

A Kapcsolat Dr. Ellie Arroway történetét követi, aki a SETI programban dolgozik, és egy intelligens civilizációtól érkező jelet észlel. A világ pánikba esik, a kormányok versenyt futnak, hogy ki léphet kapcsolatba az idegenekkel.

A film különlegessége, hogy a látvány helyett a karakterekre épít. A kritikus kiemeli a központi konfliktust Ellie és a vallásfilozófus Palmer Joss között, amely „a film szíve és lelke”. Bár a bemutatásakor sokan kritizálták Carl Sagan regényétől való eltérései miatt, mára egyre inkább értékelik mély, emberi kérdésfelvetéseit.

Csillagember – John Carpenter sokoldalúságának bizonyítéka

A Csillagember egy földre érkező idegen története, aki egy özvegy nő férjének alakját ölti magára. A nő először retteg tőle, majd fokozatosan megérti és megszereti, miközben együtt menekülnek a kormány elől.

Ashley szerint a film „John Carpenter leginkább alulértékelt alkotása”, amely frissítő váltás volt a rendező horror‑ és thrillerfilmjei után. A Jeff Bridges és Karen Allen közötti kémia teszi igazán különlegessé, mégis mára szinte teljesen eltűnt a köztudatból.

Pánik New Yorkban – a kaiju‑mítosz amerikai előfutára

Az 1953-as filmben egy nukleáris kísérlet ébreszt fel egy ősi szörnyet az Északi-sarkvidéken, amely az Egyesült Államok felé veszi az irányt. A történet csúcspontja New Yorkban játszódik, ahol a hadsereg próbálja megállítani a lényt.

A kritikus szerint a film „Hollywood Godzillája volt, mielőtt Japán megalkotta sajátját”, ám a japán kaijuk népszerűsége teljesen elhomályosította ezt a korai mesterművet.

A nap, mikor megállt a Föld – a sci-fi lelkiismerete

Az 1951-es klasszikusban Klaatu, az idegen látogató érkezik Washingtonba, ahol a katonák megsebesítik. Felépülése után egy panzióban száll meg, és egy Bobby nevű fiú segítségével próbálja megérteni az emberiséget – annak legjobb és legrosszabb oldalát.

A film végül egy súlyos figyelmeztetést fogalmaz meg a Föld számára. Ashley szerint a mű „a sci-fi társadalmi lelkiismeretének megteremtője”, amely a 20. század előítéleteire, pusztítására és felelőtlen tudományos ambícióira reagált. A 2008-as remake kudarca óta azonban sosem volt ennyire háttérbe szorulva.