A Collider kritikája szerint azonban a Merénylet az elnök ellen című Netflix‑minisorozat olyan lendületes, feszült és karakterközpontú történetmesélést nyújt, amely még azok számára is izgalmas, akik egyébként ódzkodnak a történelmi drámáktól.

A négyrészes széria az Egyesült Államok egyik legkevésbé ismert, mégis sokkoló eseményét dolgozza fel: James Garfield elnök meggyilkolását, amelyet Charles Guiteau, egy sértett, önjelölt politikai szereplő követett el. A történet azért is különleges, mert – ahogy a Collider írja – „nem sok összeesküvés övezte Garfield halálát, mivel a helyzet annyira egyértelmű volt”, és Guiteau nyíltan vállalta tettének okait.

A sorozat azonban nem puszta tényfelsorolás: azt vizsgálja, hogyan vezethet két ember eltérő ambíciója tragikus találkozáshoz, és milyen hatással lehet egyetlen döntés egy egész nemzetre.

A történelem új megvilágításban

A Merénylet az elnök ellen a polgárháború utáni újjáépítés időszakába repíti vissza a nézőt. Garfield politikai felemelkedése szinte véletlenszerű volt: a Republikánus Nemzeti Konvencióra eredetileg azért érkezett, hogy más jelöltet támogasson, ám végül olyan beszédet mondott, amely saját jelöltségéhez vezetett. A Collider kiemeli, hogy Michael Shannon „alázatos, szelíd oldalát mutatja meg Garfieldként”, ami különösen érdekessé teszi a karaktert.

A sorozat egyik legerősebb állítása, hogy a legjobb vezetők gyakran nem azok, akik hatalomra vágynak – Garfield története pedig ezt a gondolatot valós eseményeken keresztül igazolja. Ezzel szemben Guiteau útja tragikusabb és kiszámíthatatlanabb. Matthew Macfadyen „egy olyan férfi lényegét ragadja meg, aki képtelen elfogadni a kudarcot vagy a hibát”, és akinek minden kijelentése torzítja a valóságot, hogy saját igazát bizonyítsa.

A kritika szerint Guiteau figurája egyszerre nevetségesen alkalmatlan és félelmetesen jelentőségteljes – különösen annak fényében, hogy az erőszak általi hírnévszerzés gondolata ma is aktuális.

Az amerikai álom árnyoldala

A sorozat nem próbálja átírni a történelmet, inkább arra mutat rá, miért fontos újra elővenni Garfield és Guiteau történetét. Garfield rövid elnöksége ellenére olyan intézményi változásokat indított el, amelyek hosszú távon javították a politikai képviseletet és a hatalomátadás folyamatát. Guiteau pedig – bár nem vált azzá a hírhedt figurává, aminek szánta magát – akaratlanul is hozzájárult a modern politikai botrányok és összeesküvés‑elméletek médiamegjelenéséhez.

A sorozat egyik legnagyobb erénye Mike Makowsky írása, aki „Garfield ékesszólását és személyességét” is képes átültetni a képernyőre, így a történet ma is relevánsnak hat.

Erős mellékszereplők és feszes tempó

A Merénylet az elnök ellen mindössze négy epizódból áll, és a kritika szerint „egyik részben sincs felesleges töltelék”. A mellékszereplők is kiemelkedőek: Betty Gilpin Lucretia Garfield szerepében nem csupán „elnökfeleség”, hanem a nemzeti emlékezet megőrzésének kulcsfigurája.

Nick Offerman Chester A. Arthur alelnökként meglepően árnyalt alakítást nyújt, bemutatva, hogyan válhat valaki méltó vezetővé egy tragédia árnyékában. A sorozat így egyszerre politikai dráma, karaktertanulmány és történelmi rekonstrukció – mindezt modern, feszült és érzelmileg is hatásos formában.