A kutatások szerint az Egyesült Államok felnőtt lakosságának közel 90 százaléka rendelkezik legalább egy olyan kockázati tényezővel, amely ebbe a körbe tartozik, mégis a lakosság döntő része soha nem hallott róla. A CKM‑szindróma lényege, hogy a szívbetegségek, a veseműködési zavarok és az anyagcsere‑problémák – például a cukorbetegség vagy az elhízás – nem különálló jelenségek, hanem egymást erősítő, magas kockázatú egészségügyi körforgást alkotnak.

A CKM‑szindróma kialakulásában olyan tényezők játszanak szerepet, mint a magas vérnyomás, a kóros vérzsírszint, a megemelkedett vércukor, a túlsúly vagy a csökkent vesefunkció. Ezek a problémák önmagukban is veszélyesek, de együtt sokkal nagyobb eséllyel vezetnek szívinfarktushoz, stroke‑hoz vagy szívelégtelenséghez.

A szakértők szerint a folyamat gyakran visszafordítható: a táplálkozás rendezése, a rendszeres mozgás és a megfelelő orvosi kezelés jelentősen csökkentheti a kockázatot, különösen akkor, ha a három szervrendszer működését nem külön‑külön, hanem összefüggéseiben vizsgálják – emeli ki a Science Daily.

A CKM‑szindróma megértése

A CKM‑szindróma megértéséhez fontos látni, hogy a szív, a vesék és az anyagcsere‑folyamatok egymásra utalt rendszert alkotnak. Ha a vérnyomás tartósan magas, az megterheli a szívet és a veséket; ha a vércukorszint nincs egyensúlyban, az hosszú távon károsítja az ereket; ha a vesék nem működnek megfelelően, az visszahat a vérnyomásra és a szív terhelésére.

A szakmai szervezetek ezért egyre inkább a „teljes körű” megközelítést hangsúlyozzák, amelyben az orvosok nem különálló betegségeket kezelnek, hanem egy összefüggő egészségügyi rendszert próbálnak stabilizálni. A tervek szerint 2026‑ban jelennek meg az első hivatalos klinikai irányelvek, amelyek kifejezetten a CKM‑szindróma felismerésére és kezelésére fókuszálnak majd.