Bár a műfaj technikailag rengeteget fejlődött az elmúlt húsz évben, a legemlékezetesebb sci-fi alkotások közül több jóval korábban született. Ezek közé tartozik az 1973-ban bemutatott Soylent Green – Zöld szója, aminek disztópikus víziója a 21. században talán még nyugtalanítóbbnak hat, mint megjelenése idején.

A kiemelkedő sci-fi filmek rendszerint elgondolkodtató, gyakran katartikus idézetekkel dolgoznak, és ez alól a Zöld szója sem kivétel. A film legismertebb mondata egyetlen kijelentésbe sűríti az egész történet egzisztenciális borzalmát: „A Zöld szója emberekből van!” Ez a felismerés nemcsak önmagában sokkoló, hanem azért is, mert a film nem bontja ki részletesen a következményeket, így a nézőre bízza a végiggondolását annak, milyen világ következik mindebből.

A történet alapjául Harry Harrison 1966-os sci-fi regénye, a Make Room! Make Room! szolgált, amely sötét előrelátással vetítette előre a 21. század legsúlyosabb problémáit. A regény központi témája a kontrollálatlan népességnövekedés, amely szerint a 2000-es évben már hétmilliárd ember él a Földön – ez a szám a valóságban 1999-re majdnem pontosan bekövetkezett. Harrison New Yorkja azonban még ennél is szélsőségesebb: a város lakossága 35 millió fő, ami több mint négyszerese a 2024-re becsült valós adatnak.

New York a központi helyszín

A regény teljes egészében New Yorkban játszódik, és bár a külvilág sosem jelenik meg, a város túlterheltsége mindent meghatároz. A Zöld szója filmadaptáció megőrzi az alapvető disztópikus kereteket, ugyanakkor jelentős különbségeket is beemel, amelyek közül a legmegrázóbb a kannibalizmus megjelenése, amely a regényben még nem szerepelt. Ez a változtatás vezet el a történet legpusztítóbb felismeréséhez – írja a CBR.

A film egy fekete-fehér fotómontázzsal indul, ami az amerikai társadalom fejlődését mutatja be: a mezőgazdaságtól az autókon át a repülőgépekig. A képek egyre zsúfoltabbá válnak, majd színesbe váltanak, és szeméttelepeket, súlyos szennyezést, háborús övezeteket, valamint maszkot viselő embereket mutatnak – utóbbi ma már különösen prófétikus utalásként hat.

A Zöld szója az eredeti történet időpontját 2000-ről 2022-re módosítja, és New York lakosságát további ötmillió fővel növeli meg. A nyitójelenet zöldes árnyalata előrevetíti a címadó élelmiszer mindent átható jelenlétét. A világ állapotát nem hosszú magyarázatokból, hanem a szereplők reakcióiból és a környezetükből ismerjük meg, amely önmagában is beszédes.

A klímaválság problémája

A klímaválság a legsúlyosabb probléma a filmben, amely tovább súlyosbítja a szennyezést és a túlnépesedést. A globális felmelegedés következményei végül ökológiai pusztuláshoz vezetnek, miközben az átlagemberek alig jutnak alapvető szükségletekhez, például lakhatáshoz, élelemhez vagy tiszta vízhez. A leggazdagabbak ezzel szemben megerősített enklávékban élnek, jól tápláltak, testőröket fogadnak, és vagyonukat minden eszközzel védik.

Ez az éles társadalmi rétegződés egy mélyen igazságtalan világot eredményez, ahol a pénz és a politikai hatalom mindent felülír. A politikai hatalom és a kapitalizmus összefonódása a film egyik központi motívuma, amit már a nyitó televíziós közvetítés is egyértelművé tesz: „Ezt a beszélgetést Henry C. Santini kormányzóval a Soylent Red és a Soylent Yellow, a nagy energiatartalmú növényi koncentrátumok támogatják…” A gazdagok húsokat, gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztanak, amik a tömegek számára megfizethetetlenek, míg a szegények margarinra és a Soylent Corporation által gyártott feldolgozott élelmiszerekre szorulnak.

Mély a film

A vállalat új termékét így mutatják be: „Ízletes Zöld szója, a csodálatos élelmiszer, amelyet a világ óceánjaiból begyűjtött, nagy energiatartalmú planktonból készítenek.” A bemondó beszél a termék „óriási népszerűségéről” és „korlátozott mennyiségéről”, majd hozzáteszi: „A kedd a Zöld szója napja.” A kereslet gyorsan erőszakos zavargásokhoz vezet, amikor az adagok elfogynak.

A történet középpontjában Robert Thorn nyomozó áll, akit Charlton Heston alakít, és aki egy vállalati bennfentes meggyilkolásának ügyében nyomoz. A halálosan megsebesült Thorn végül kétségbeesetten kiáltja: „A Zöld szója emberekből van!” Majd könyörög felettesének, hogy figyelmeztesse a világot, hozzátéve: „Ez csak az első lépés – a következő az lesz, hogy úgy tenyésztenek minket, mint a marhákat, élelmiszernek.”

Ahogy hordágyon elviszik, véres kezét felemelve még utoljára kiált: „Meg kell állítanunk őket valahogy!” A tömeg azonban alig figyel rá, mintha már senkit sem érdekelne az igazság. A film záró képsorai azt sugallják, hogy a rendszer romlottsága túl mély ahhoz, hogy egyetlen ember szavai megváltoztathassák.

A Zöld szója végső üzenete ma is dermesztő erejű: az embertelenné válás a zsarnoki rendszerek egyik leghatékonyabb eszköze, és nincs annál teljesebb személyiségrombolás, mint amikor az ember puszta erőforrássá válik.