A CBR elemzése szerint a nyolcrészes minisorozat „maradandó benyomást hagy a nézőkben”, mivel a technológiai összeesküvés-elméleteket, a filozófiai kérdéseket és a sors–szabad akarat dilemmáját egyetlen, feszesen felépített történetben egyesíti.

A Devs középpontjában Lily Chan, egy szoftverfejlesztő áll, aki egy tragikus veszteség után belekeveredik a titokzatos Amaya vállalat belső működésébe. A CBR szerint a sorozat „rejtélyt, technológiát és filozófiai gondolatokat hoz össze egy olyan formátumban, amely a legelkötelezettebb nézőket jutalmazza”. A történet gyors tempóban halad, miközben egyre sötétebb, egyre összetettebb univerzumot tár fel – mindössze 8 epizód alatt.

Az Amaya vállalat egy kívülről elegáns, belülről hermetikusan zárt technológiai óriás, amelynek legféltettebb részlege a Devs – egy olyan fejlesztői egység, ahová külsős soha nem teheti be a lábát. Amikor Sergei, Lily párja bekerül a Devsbe, úgy tűnik, élete lehetősége érkezett el, ám hamar kiderül, hogy valójában egy mindent felforgató rejtély közepébe csöppent.

Sergei váratlan halála

Sergei váratlan halála indítja el a sorozat fő konfliktusát. A hivatalos magyarázat gyanús, Lily pedig – ahogy a CBR is kiemeli – „nem fogadja el azt, amit mondanak neki”. Ez a makacs ellenállás mozgatja a történet első felét, és Garland végig ügyel arra, hogy a rejtély egyszerre legyen személyes és rendszerszintű.

A Devs részleg egy olyan kvantumszámítógépen dolgozik, amelyet Deusnak neveznek. A CBR szerint ez „nem egy prediktív modell vagy viselkedésoptimalizáló, hanem egy valóságszimulátor”. A gép képes a múlt eseményeit kristálytisztán megjeleníteni, és a jövőt is determinisztikus módon előrejelezni – ezzel pedig alapjaiban kérdőjelezi meg a szabad akarat létezését.

A filozófia és a thriller találkozása

A Deus-gép működése a kemény determinizmus elvét testesíti meg: ha minden részecske viselkedése kiszámítható, akkor a jövő is előre meghatározott. Forest, az Amaya vezérigazgatója személyes tragédiája miatt hisz ebben: családját veszítette el, és a CBR szerint számára a Deus „annak bizonyítéka, hogy a világot olyan szabályok irányítják, amelyekben a bűntudatnak nincs helye”.

Lily és Forest konfliktusa nem fizikai, hanem ideológiai. A sorozat csúcspontján a gép megmutatja, mit fog tenni Lily – és Garland ekkor emeli a történetet a legmagasabb filozófiai szintre. A sorozat „nem használ díszes expozíciót, a párbeszédek közvetlenek és akadémikusak”, mégis érthetővé teszi a legbonyolultabb elméleteket is.

A szabad akarat lázadása – és annak következménye

Lily ellenállása a gép előrejelzéseivel szemben a szabad akarat szimbólumává válik. „Az, hogy Lily nem engedelmeskedik a gépnek, remény cselekedete”. Ám amikor a Deus előrejelzései apró hibákat kezdenek mutatni, felmerül a kérdés: talán nem is egyetlen idővonal létezik?

Garland ekkor vezeti be a kvantumelméletet: ha a világ „szétválik”, a gép hatalma megszűnik. Forest ezt nem hajlandó elfogadni, Lily viszont felszabadulást lát benne. A végső jelenetben Lily megtagadja, hogy meghúzza a ravaszt – ezzel pillanatra győz a szabad akarat. Ám a Deus által generált elektromágneses impulzus mindkettejüket megöli, beteljesítve a gép jóslatát.

A csendes, mégis sokkoló befejezés

A sorozat végén Lily és Forest egy virtuális valóságban ébrednek, amelyet a Deus hozott létre. Forest számára ez beteljesülés: újra együtt lehet családjával. Lily számára pedig második esély – egy olyan világban, ahol a jövőt nem a gép határozza meg.

A Disney+ kínálatában elérhető sorozat végkövetkeztetése az, hogy „a világ nem jutalmaz és nem büntet – egyszerűen csak vannak szabályai, amelyekhez alkalmazkodni kell”. A Devs nem ad választ arra, létezik‑e szabad akarat, de felteszi a kérdést, és hagyja, hogy a néző gondolkodjon rajta.