A People magazin szerint a kislány halála december 25-én következett be, és a családtagok azóta is képtelenek feldolgozni a történteket. Isobel nagynénje, Abigail Maxwell egy GoFundMe-oldalon számolt be a részletekről, amit azért hoztak létre, hogy segítsenek Isobel szüleinek, Tamarának és Aaronnak a temetési költségek fedezésében, valamint egy emlékhely – egy tündérkert – kialakításában. Maxwell leírása szerint a kislány „eltávolodott a családi karácsonyi ünnepléstől, és néhány pillanattal később beleesett a kertben található tóba”.

„Rendkívül nehéz számomra megpróbálni elmondani ezt, és újra átélni ezt az élő rémálmot, hogy ártatlan drága kislányunkat elvették tőlünk. Egy pillanatra nem találtuk, és abban a pillanatban kiment a kertbe és beleesett a tóba.” – mondta a nagynéni.

Maxwell megható sorokkal írta le Isobelt, akit „a legboldogabb, legmosolygósabb, legkalandvágyóbb és legkíváncsibb kislányként” jellemzett. A tó, amibe a gyermek beleesett, ideiglenes kerítéssel volt körülvéve, és a nagynéni hangsúlyozta, hogy a kislány „egy olyan kertbe jutott be, ahová magától soha nem ment volna”. A család azért tartózkodott ott, mert saját otthonuk éppen felújítás alatt állt.

A tragédia után a családtagok azonnal megkezdték az újraélesztést, amíg a mentők megérkeztek. A kislányt kórházba szállították, de – ahogy Maxwell írta – „sajnos nem tudták megmenteni”.

A nagynéni szerint a család teljesen összetört: „Aaron, Tamara, az egész család és mindenki, aki ismerte Isobelt… mindannyian teljesen összetörtek vagyunk. Ahogy elképzelheted, ez a lehető legrosszabb dolog, ami szülőkkel történhet: elveszíteni a gyermeküket.”

December 28-án Isobel édesanyja, Tamara is megosztotta saját búcsúüzenetét a közösségi médiában, amelyben megköszönte a helyi közösség támogatását és azt, hogy „nem ítélkeztek a tragikus baleset miatt”.

A gyászoló anya így írt: „Mindenki, aki ismerte Isobelt és minket, tudja, milyen tehetséges volt, és hogy két év alatt többet élt, mint más gyerekek egy egész életben.”

Tamara azt is kérte, hogy kislányára ne a tragédia miatt emlékezzenek: „Azt szeretnénk, ha Isobelt azért emlékeznék, aki volt: a varázslatos kislányért, a kalandért és a tűzért, ami a lelkében égett, és a fényért, amit hozott, nem pedig a szomorú távozásáért.”

Az édesanya hozzátette, Isobel kisöccsét ugyanúgy fogják nevelni, és mindig tudni fogja, hogy van egy nővére: „Ő lesz anya és apa karácsonyi angyala, és mindig a részünk marad.”