A Squid Game vagy a Ki ölte meg Sarát? példátlan nézettségi rekordjai után 2024-ben egy német minisorozat, A jel kavarta fel a platform statisztikáit – majd 2025-ben ismét. A Collider adatai szerint a Nadine Gottman és Sebastian Hilger által készített sorozat átlagosan 12,5 millió megtekintési órát gyűjtött össze, ami önmagában is figyelemre méltó, de még inkább az, ha figyelembe vesszük: a széria mindössze négy epizódból áll.

A jel feszes tempójú, csavarokkal teli sci-fi rejtély, ami egyszerre épít grandiózus kozmikus kérdésekre és egy család intim drámájára. A sorozat központi kérdése az emberiség egyik legősibb dilemmája: egyedül vagyunk-e az univerzumban? A válasz – anélkül, hogy túl sokat árulnánk el – az, hogy nem. A történet azonban nem pusztán az idegen élet lehetőségére fókuszál, hanem arra, hogyan ráz meg egy családot az, amikor az anya, Paula (Peri Baumeister) egy űrmisszió során olyan információk birtokába jut, amelyek alapjaiban rengetik meg a világot.

A sztori

Paula ambíciói szó szerint „nem e világiak”, és miközben férje, Sven (Florian David Fitz) a földhözragadtabb életet képviseli, kettejük közé ékelődik kislányuk, Charlie (Yuna Bennett), aki egyszerre örökli mindkét szülő világképét. A család élete akkor fordul tragikus irányba, amikor Paula nem tud visszatérni a Földre, és egy titokzatos, megfejtésre váró üzenetet küld, amely végül nemcsak a család, hanem az egész emberiség sorsát újraírja.

A jel nemlineáris narratívája révén egyszerre mutatja be a család múltját és jelenét, miközben egyre mélyebbre vezet egy globális összeesküvésben. Paula mentális állapotát gyógyszerekkel kezelték, amelyeket a Földön hagyott, így könnyen manipulálhatóvá vált: „elhitették vele, hogy csak hallucinálja a jelet”, amely valami – vagy valaki – létezésére utal a világűr legtávolabbi pontjain.

A paranoia és a végső üzenet elküldésének kényszere hajtja előre a történetet, miközben Sven és Charlie egyre gyanúsabb alakokkal találkoznak, akik ugyanarra a titokra vadásznak. A szálak végül Paula főnökéhez, a nagyhatalmú üzletasszonyhoz, Benisha Mudhihoz (Sheeba Chaddha) vezetnek, és a rejtély megoldása egy sokkoló fordulatban csúcsosodik ki: a valódi Voyager–1 szonda visszatér a Földre, rajta az emberiség üdvözlő üzeneteivel.

A sorozat végső csavarja azonban nem az idegen élet bizonyítéka, hanem egy mélyebb, emberi üzenet: a Voyager visszatérése emlékeztet arra, hogy az emberiség valaha egységesebb volt, és hogy a hatalomvágy és önzés eltávolított bennünket a valódi céltól – a túléléstől, amely csak harmóniában lehetséges.

A Collider kiemeli, a sorozat alkotói, Gottman és Hilger olyan módon emelték új szintre ezt az üzenetet, hogy az „könnyen válhatott volna közhelyessé, de a történetmesélésük miatt mégis erőteljes és maradandó lett”.