A Variety elemzése szerint azonban a legfontosabb kérdés nem is az, hogyan indul a film, hanem hogy hogyan tartja magát az ünnepi időszakban – hiszen az Avatar‑filmek ereje mindig is a hosszú távú mozipénztári teljesítményben rejlett.

A 2009-es első rész például mindössze 77 millió dollárral nyitott, mégis hét egymást követő hétvégén maradt az első helyen, és végül 760 millió dollárt gyűjtött Észak‑Amerikában, világszinten pedig 2,92 milliárdot. A folytatás ugyanezt a bravúrt ismételte meg: szintén hét hétvégén át uralta a toplistát, és 688 millió dollárig jutott belföldön, globálisan pedig 2,3 milliárdig.

A Tűz és hamu nemzetközi nyitása is erős: 257 millió dollárral indított, így a globális összbevétel 345 millió dollárra emelkedett – ez az év egyik legnagyobb premierje, még ha el is marad a második film 435 milliós világpremierjétől.

A Disney és a 20th Century korábban 90-105 millió dolláros amerikai nyitást várt, így a Tűz és hamu kissé alulteljesítette az előrejelzéseket. A film költségvetése – ahogy az Avatar‑filmeknél megszokott – óriási: legalább 350 millió dollár a gyártás, és ehhez jönnek a marketingköltségek.

Cameron korábban úgy fogalmazott, hogy A víz útja „minden idők egyik legnagyobb bevételű filmjévé kell válnia, hogy egyáltalán nullára kijöjjön”. Ez sikerült – de a Tűz és hamu esetében is óriási a nyomás.

A nyitóhétvége közönségének 66%-a IMAX‑en vagy 3D‑ben nézte a filmet, ami továbbra is jelzi, hogy az Avatar‑franchise a prémium vetítések egyik legerősebb mozgatórugója. A nézők „A” CinemaScore‑t adtak a filmnek, és a karácsonyi időszak hagyományosan erős a többszöri megtekintések szempontjából.

David A. Gross, a Franchise Entertainment Research vezetője így fogalmazott: „A nyitások nem arról szólnak, hogy mit tudnak az Avatar‑filmek. Az számít, amit a bemutató után művelnek, és ami miatt a második és harmadik helyet foglalják el minden idők legnagyobb filmjei között.” Majd hozzátette: „Hetek kellenek majd, mire ténylegesen látni fogjuk, hogyan teljesít a film.”