Történelmi jelentőségű fordulatról írt Orbán Viktor szombat kora reggel közösségi oldalán, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió fennállása óta először fordult elő: huszonnégy tagállam közösen nyújtott háborús kölcsönt egy unión kívüli országnak. A miniszterelnök értelmezése szerint ez a lépés messze túlmutat egy technikai pénzügyi döntésen, és alapvető irányváltást jelez az európai politikában.

„Most először fordult elő az Európai Unió történetében, hogy 24 tagállam közösen háborús kölcsönt nyújtott egy unión kívüli országnak. Ez nem technikai részlet, hanem minőségi fordulat.”

A kormányfő szerint a kölcsön mögött meghúzódó logika egyértelmű, hiszen aki hitelt ad, az a pénz visszafizetésében érdekelt, ám ebben az esetben a megtérülés feltétele nem gazdasági stabilizáció vagy növekedés, hanem katonai siker.

„A kölcsön logikája világos: aki hitelt ad, vissza akarja kapni a pénzét. És ebben az esetben a visszafizetés feltétele nem gazdasági növekedés, nem stabilizáció, hanem katonai győzelem.”

Álláspontja szerint a pénzügyi konstrukció szükségszerűen összekapcsolódik a háború folytatásával, mivel a visszafizetés feltételeként Oroszország legyőzését jelöli meg: „Ahhoz, hogy ez a pénz valaha megtérüljön, Oroszországot le kell győzni. Ez pedig nem a béke logikája, hanem a háborúé.”

A kormányfő szerint a háborús kölcsön intézménye pénzügyi érdekeltséget teremt a konfliktus fenntartásában, mivel egy katonai vereség egyben súlyos anyagi veszteséget is jelentene a finanszírozók számára.

„A háborús kölcsön szükségszerűen érdekeltté teszi a finanszírozókat a konfliktus folytatásában és eszkalációjában, hiszen a vereség egyben pénzügyi veszteséget is jelentene.” – hangzik a hivatalos közlemény.

Orbán Viktor úgy látja, hogy ezzel új szakaszba lépett az európai döntéshozatal, ahol már nem csupán politikai vagy erkölcsi szempontok alakítják az irányt, hanem kőkemény gazdasági kényszerek is: „Ettől a pillanattól kezdve nem pusztán politikai vagy erkölcsi döntésekről beszélünk, hanem kemény pénzügyi kényszerekről, amelyek egy irányba tolják Európát: bele a háborúba.”

A miniszterelnök szerint a „brüsszeli háborús logika” nem mérséklődik, hanem egyre inkább intézményes formát ölt, ami növeli a kockázatokat. „A brüsszeli háborús logika tehát fokozódik. Nem lassul, nem mérséklődik, hanem intézményesül. A kockázat ma nagyobb, mint korábban bármikor, mert a háború folytatásához immár pénzügyi érdek is társul.”

Bejegyzése végén Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország tudatosan kimarad ebből a folyamatból, és nem kíván részt venni olyan kezdeményezésekben, amelyek a konfliktus elhúzódását ösztönzik.

„Magyarország tudatosan nem lép rá erre a veszélyekkel teli útra. Nem veszünk részt olyan kezdeményezésekben, amelyek a háború elnyújtásában teszik érdekeltté a résztvevőket.”

A miniszterelnök szerint a magyar álláspont nem elszigetelődést jelent, hanem stratégiai megfontolást: „Mi nem gyorsítópályát keresünk a háborúba, hanem kijáratot a békéhez. Ez nem elszigetelődés, hanem stratégiai józanság. Ez Magyarország és hosszú távon Európa érdeke is.”