A legfontosabb változás, hogy „megszűnik az eddigi nyugdíjkorhatár: többé nem kötelező 65 éves kor betöltése ahhoz, hogy valaki nyugdíjba vonulhasson”. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók egészségi állapotuk, anyagi helyzetük és szolgálati idejük alapján szabadon dönthetnek arról, mikor kívánják igénybe venni az öregségi nyugdíjat.

Az új szabályozás elsőként az 1961-ben született korosztályt érinti, ők már az új rendszer szerint kérhetik a teljes öregségi nyugdíjat. Fontos azonban, hogy a szolgálati idő továbbra is meghatározó: „Teljes öregségi nyugdíjat csak az kap, aki legalább 20 év munkaviszonnyal rendelkezik”. Résznyugdíjra 15 év munkaviszony után lesz lehetőség, ám ennek feltétele továbbra is a 65. életév betöltése – számolt be a részletekről a Blikk.

A nők számára fennmarad a kedvezményes lehetőség: „40 év szolgálati idő után, a gyermekneveléssel töltött éveket beszámítva is nyugdíjba vonulhatnak”. Az új rendszer ugyanakkor rugalmasságot biztosít azoknak, akik egészségi állapotuk vagy élethelyzetük miatt tovább szeretnének dolgozni.

Adott a lehetőség

Ennek értelmében azok, akik egészségesek, és a jövőben is szeretnének dolgozni, megtehetik, így a 65. életévüket követően ugyanúgy aktívak maradhatnak. Erre akár részmunkaidőben és távmunka formájában is adott a lehetőség.

A változások érintik az özvegyi nyugdíjat is, mely szerint a jövő évtől bármilyen okból külön élő házastárs is jogosult lehet özvegyi nyugdíjra. Ez ugyanúgy vonatkozik majd rájuk, mint azokra, akik együtt éltek. Ez megszünteti a korábbi szigorú feltételrendszert, amely sok esetben kizárta a jogosultságot.

Az ellátások számításában is új szabályok lépnek életbe: „A 2026-tól nyugdíjba vonulóknak már az új valorizációs szabályok szerint számítják az ellátást. Ennek értelmében az első rendszeres nyugdíjemelést és az első 13. havi nyugdíjat csak 2027-ben kapják meg.” Ez a rendelkezés nagyobb szabadságot ad azoknak, akik nyugdíj mellett is aktívak szeretnének maradni.