A Villarreal elleni 3-1-es győzelemben ismét a régi Viníciust láthatták a szurkolók: két gólt szerzett, és a csapat legjobbja volt a cselek (6), a kialakított helyzetek (6), a lövések (5) és a támadóharmadban adott passzok (46) számában.

Egy évvel azután, hogy második lett az Aranylabda-szavazáson, Vinícius úgy tűnik, elfogadta, hogy Kylian Mbappé vezeti a támadósort. A két sztár együttműködése pusztító hatású: a Villarreal elleni meccsen, amikor Vinícius földre került, felnézett Mbappéra, és megkérdezte: „Te vagy én?” – utalva a kijelölt tizenegyesrúgóra. A francia átadta neki a lehetőséget, majd a mérkőzés után a közösségi médiában így üzent: „Mindig a hajódon.” Vinícius válasza rövid volt, de sokatmondó: „Együtt hajózunk, testvér.”

A mosoly mögött azonban komoly bizonytalanság húzódik. A 25 éves brazil szerződése 2027-ig szól, de a hosszabbításról szóló tárgyalások elakadtak. Pedig a klubvilágbajnokság után már közel volt a megállapodás, Vinícius még a fizetési igényeiből is engedett, hogy 2030-ig kössön új szerződést. A folyamat azonban megfagyott, részben Xabi Alonso érkezésével, részben pedig azért, mert a játékos és tanácsadói meg akarják érteni, milyen szerepet szán neki az új edző, aki Rodrygónak is ígéretet tett a bal oldali posztra – írja a BBC.

Alonso mindenesetre hangsúlyozta: „Szeretem látni, ha mosolyog – ez nagyon fontos.” Ez a kijelentés jól mutatja, hogy Vinícius személyisége és viselkedése nemcsak sporttémává, hanem társadalmi vitává is vált Spanyolországban. Ha mosolyog, egyesek a remény szimbólumát látják benne, mások szerint ez arrogancia. Ha tiltakozik, tiszteletlennek nevezik. Ha hallgat, azt mondják, elégedetlen a szerződésével. Ha sír, rendreutasítják.

A pályán kívül is komoly terhet cipel: rasszista támadások érték több stadionban, sőt, egy alkalommal fekete bábut akasztottak ki a mezével egy hídra. Bár a spanyol bíróságok az utóbbi időben szigorúbban lépnek fel, Vinícius minden reakcióját újabb támadások követik. Ahogy a cikk fogalmaz: „A tánc, az ünneplés, a tiltakozás – mindegyik népszavazássá válik a jelleméről.”

Vinícius helyzete így túlmutat a futballon: ő nem csupán egy szélső, hanem egy generáció jelképe, aminem hajlandó visszafogni önmagát mások kényelme érdekében. „Az ő haragja nem hisztéria – hanem védelem.” A brazil támadó tehát egyszerre sportoló és szimbólum, aki a pályán gólokkal, azon kívül pedig kiállásával formálja a spanyol futball közbeszédét.