A BGR elemzése hangsúlyozza: „A Hold hatása bolygónkra meglepően erős, mind az emberi civilizációra, mind pedig az élet egészére nézve. Ezért a Hold megsemmisülése katasztrofális következményekkel járna a Föld számára.”

Az árapály megszűnése és az ökoszisztémák összeomlása

A Hold gravitációs vonzása alakítja ki a dagályt és az apályt, amelyek nemcsak a part menti élővilágot táplálják, hanem az óceánok keringését is szabályozzák. „A Hold gravitációs vonzása miatt a tengerszint periodikusan emelkedik és süllyed, így alakulnak ki a dagályok és az apályok.

Ez a látszólag apró hatás valójában az óceánvíz keringését hajtja, amely folyamatosan táplálékot szállít a partokra.” A Hold nélkül a korallpolipok szaporodási ciklusa, valamint a vándormadarak, például a Barau viharfecske útvonalai is felborulnának, ami tömeges kihalásokhoz vezethetne.

A part menti erózió megszűnése

A Hold hiánya ugyanakkor pozitív hatással is járna: „A dagály és apály napi váltakozása nélkül a part menti erózió szinte megszűnne, véget vetve a föld és a tenger közötti állandó küzdelemnek.” Ez azonban nem ellensúlyozná a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedést, amely továbbra is veszélyeztetné a part menti közösségeket.

Az éghajlat szélsőségesebbé válna

A Hold nélkül a tengeri áramlatok kevésbé tudnák kiegyenlíteni a hőmérsékleti különbségeket. „A Hold gravitációs hatása nélkül a tengeri áramlatok nem lennének képesek elegendő hőt eloszlatni, így a part menti éghajlat szélsőségesebbé válna, ami az emberi életfeltételeket is rontaná.” Ez a változás nemcsak az ökológiai rendszereket, hanem a mezőgazdaságot és a lakhatóságot is súlyosan érintené.

A múlt feltárása is nehezebbé válna

A Hold tudományos szempontból is pótolhatatlan. „A Hold lényegében időkapszula, amely őrzi több milliárd éves történetének minden sebét és nyomát.” A NASA 2027-re tervez holdjárót indítani, Kína pedig szintén új missziókat készít elő, de ha a Hold eltűnne, a benne rejlő tudás örökre elveszne.

A Föld tengelyferdesége instabillá válna

A Föld 23,4 fokos tengelyferdesége biztosítja az évszakok váltakozását. Ez azonban nem stabil állapot, hanem egy ősi kozmikus ütközés maradványa. „A Hold gravitációs vonzása ellensúlyként működik, stabilizálva bolygónk billegését, amely így hosszú idő alatt csak néhány fokkal változik.” A Hold nélkül azonban a tengelyferdeség szélsőségesen ingadozna, akár teljesen megszüntetve az évszakokat, vagy éppen örök nappalt és örök éjszakát hozva.

A Hold darabjai a Földre hullanának

A Hold eltűnésének egyetlen reális módja a teljes megsemmisülés lenne, például egy kóbor bolygóval való ütközés következtében. „Ha a Hold darabokra törne, a Föld gravitációja magához vonzaná a törmeléket, amely sűrű felhőként keringene körülöttünk, majd fokozatosan visszahullana.”

Bár a kisebb darabok elégnének a légkörben, a nagyobb tömbök pusztító becsapódásokat okoznának. „A Hold feldarabolódása olyan nagy tömböket is létrehozna, amelyek robbanásszerűen csapódnának be, és a Földet sokkoló lökéshullámokkal, valamint hőhatással sújtanák. Ezek a becsapódások akár évszázadokig vagy évezredekig is folytatódhatnának.”

Kulturális és tudományos veszteség

A Hold eltűnése nemcsak az ökológiai és éghajlati rendszereket rombolná szét, hanem az emberi kultúrát is megfosztaná egyik legfontosabb inspirációs forrásától. „A Hold volt az egyetlen megbízható időmérő eszközünk, egyfajta égi óra, amelyből származik a hónap fogalma is.” A naptárak, ünnepek és vallási hagyományok jelentős része a Hold ciklusaira épült, és a költészet, a zene, valamint a művészetek egyik legfőbb ihletője volt.