A Liverpool Echo beszámolója szerint testvére csak másnap reggel találta meg a belső udvarban, súlyos sérülésekkel. Azonnal kórházba szállították, ahol életveszélyes állapotban, közel egy hónapig kómában feküdt.

Férje, a 45 éves Michael így idézte fel a történteket: „Azt gondoljuk, valamilyen rémálma lehetett, vagy alvajárva esett ki a második emeleti erkélyről. Az előző nap vásárolt magának egy új futócipőt, és teljesen hétköznapi napja volt.” Másnap reggel a testvére azt hitte, hogy Raina kora reggel futni ment, hiszen cipői az ajtó mellett maradtak, ám ekkor szembesült a szörnyű valósággal.

Raina sérülései rendkívül súlyosak voltak: eltört a karja és a csípője, valamint három sérülést szenvedett az agytörzsén, amik a mozgását és a beszédét is érintették „Összességében több mint két hónapot töltött kórházban. Május 17-én ébredt fel a kómából.” Júniusban sikerült hazaszállítani az Egyesült Királyságba, ahol előbb a Whiston, majd a Broadgreen kórházban folytatták kezelését – számolt be a részletekről a Mirror.

„Most intenzív rehabilitáción vesz részt. Az idegpályák nagy része megsérült. Három sérülés volt az agytörzsén: az egyik a testének jobb oldalán okozott érzéskiesést, a másik a bal oldalát érintette, a harmadik pedig a beszédét. Újra meg kell tanulnia járni, beszélni, mindazokat az alapvető készségeket, amiket mi nap mint nap használunk.”

Michael arról is beszélt, mennyire megváltozott felesége élete. „Tud beszélni, és össze tud rakni mondatokat, de nem úgy hangzik, mint régen. Gyorsan elfárad, a beszéd kimeríti. Évekbe telhet, mire fizikailag közel kerül ahhoz, aki korábban volt. Liverpoolban igazi energiabomba volt, egy sikeres, kétgyermekes édesanya, most pedig hirtelen minden megállt, és nehezen tudja elfogadni ezt.”

Barátja, Rachel Bryan online adománygyűjtést indított, hogy segítse Rainát a hosszú felépülésben. „Az út hosszú, és Raina nem tudja egyedül végigjárni. Folyamatos terápiára és speciális eszközökre lesz szüksége, hogy visszanyerje önállóságát. Minden rehabilitációs óra több mint 100 fontba kerül, a segédeszközök pedig több ezerbe.” – mondta. Michael hozzátette: „A gyerekeink túl fiatalok ahhoz, hogy megértsék, mi történt, de hihetetlenül jól alkalmazkodtak. Bátrak voltak, és könnyebben veszik az akadályokat, mint a felnőttek. Minden nap meglátogatjuk, és próbálunk a pozitív oldalra koncentrálni.”