Maria Branyas Morera, a világ legidősebb embere 2024 augusztusában hunyt el, 117 évesen és 168 naposan. Halála előtt a tudósok vér-, nyál-, vizelet- és székletmintákat gyűjtöttek tőle, hogy feltárják, milyen genetikai és életmódbeli tényezők tették lehetővé rendkívüli hosszú életét. Az eredményeket a Cell Reports Medicine folyóiratban publikálták, és a kutatás új megvilágításba helyezte az öregedés és az egészség kapcsolatát.

A vizsgálatok kimutatták, hogy bár szervezetében jelen voltak az öregedés molekuláris jelei, Maria mentes volt a súlyos, korhoz köthető betegségektől, és biológiai életkora körülbelül 23 évvel fiatalabbnak bizonyult, mint a tényleges 117 év. A kutatók szerint „az adatok összességében azt sugallják, hogy szupercentenáriusunk azért érhette el ezt a világrekord életkort, mert sejtjei fiatalabbként ‘éreztek’ vagy ‘viselkedtek’.”

A Mirror szerint Maria epigenom- és mikrobiom-profilja sokkal inkább hasonlított fiatalabb emberekéhez, mint saját korosztályáéhoz. A kutatók úgy vélik, ebben szerepet játszhattak genetikai adottságai, de életmódbeli döntései is. Étrendjében például kiemelt szerepet kapott a joghurt, amelyről a tudósok megállapították, hogy „összefüggésbe hozható az alacsonyabb testsúllyal és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkenésével”.

Maria maga is többször beszélt hosszú életének titkáról az intő tanácsok tengerében. A Guinness World Records oldalán így fogalmazott: „Rend, nyugalom, jó kapcsolat a családdal és a barátokkal, kapcsolat a természettel, érzelmi stabilitás, nincsenek aggodalmak, nincsenek megbánások, sok pozitivitás és távolság a mérgező emberektől.”

Életmódját a mértékletesség jellemezte: soha nem dohányzott, nem fogyasztott alkoholt, ugyanakkor naponta három joghurtot evett, sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztott, valamint rendszeresen sétált. A Guinness által idézett szavai szerint: „Úgy gondolom, a hosszú élet a szerencséről is szól. Szerencse és jó genetika.”