Az eset mindössze néhány nappal azután történt, hogy a koppenhágai légikikötőt – Skandinávia egyik legforgalmasabb repülőterét – szintén órákra le kellett állítani hasonló drónészlelések miatt. A rendőrség csütörtök hajnalban közölte, „több mint egy” drónt észleltek Aalborg légterében, amelyek fényjelzéssel repültek. A hatóságok szerint a jelenség hasonló mintázatot mutatott, mint a hétfői koppenhágai incidens, amikor „nagy méretű és azonosítatlan drónok” miatt négy órára leállt a forgalom.

Aalborg lezárása a dán fegyveres erőket is érintette, mivel a repülőtér katonai bázisként is működik. A rendőrség egy tisztviselője a Reutersnek nyilatkozva kijelentette: „Túl korai lenne megmondani, mi a drónok célja és ki áll mögöttük”, hozzátéve, amennyiben lehetséges, a hatóságok megpróbálják hatástalanítani az eszközöket – írja az Al Jazeera.

A dán fegyveres erők megerősítették, segítik a helyi és országos rendőrséget a vizsgálatban, de további részleteket nem közöltek. A rendőrség később arról számolt be, hogy a drónok elhagyták Aalborg légterét, ugyanakkor újabb észlelések történtek az ország nyugati részén, Esbjerg, Sonderborg és Skrydstrup repülőtereinek közelében. Utóbbi különösen érzékeny pont, hiszen a Fighter Wing Skrydstrup bázison állomásoznak Dánia F–16-os és F–35-ös vadászgépei.

Az Eurocontrol közlése szerint az Aalborgba érkező és onnan induló járatok forgalma „nullára csökkent” csütörtök hajnal 4:00-ig a dróntevékenység miatt.

Nemzetközi összefüggések

A dán hatóságok a koppenhágai esetet az ország kritikus infrastruktúrája elleni eddigi legsúlyosabb támadásnak nevezték, és összefüggésbe hozták az Európa-szerte tapasztalt, feltételezett orosz drónincidensekkel. Norvégiában hétfő este három órára lezárták az oslói repülőteret egy drónészlelés miatt, míg Lengyelország a hónap elején négy repülőterét – köztük a varsóit – zárta le, miután orosz drónok ismételten megsértették légterét.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden úgy fogalmazott: „Semmiképpen sem tudom kizárni, hogy Oroszország állhat a koppenhágai repülőtér incidense mögött.” Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közösségi oldalán hangsúlyozta: „Bár a tények még feltárás alatt állnak, világos, hogy határainknál tartós kihívás mintázatát látjuk. Kritikus infrastruktúránk veszélyben van. Európa erővel és elszántsággal fog válaszolni erre a fenyegetésre.”

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyanakkor visszautasította a vádakat: „Alaptalanok azok az állítások, amelyek Oroszországot kötik a drónokhoz. Az orosz repülőgépek minden repülésük során a nemzetközi szabályok szerint közlekednek, és semmilyen módon nem sértik meg azokat.”

A lengyelországi incidensek után a NATO-tagállamok megerősítették határaik védelmét, és újból kinyilvánították szövetségi elkötelezettségüket. A mostani dániai fejlemények újabb figyelmeztetésként szolgálnak arra, hogy a drónok jelentette fenyegetés immár nemcsak katonai, hanem polgári infrastruktúrát is béníthat Európa-szerte.